argentin mozi


Minden krétai hazudik. Cenizas del paraíso

2018. október 27. - cruz del sur

  Nem hittem volna, hogy valaha is tetszeni fog egy film, aminek az első fél percében lelőnek egy lovat. Azt mondjuk erősen remélem, hogy a valóságban ló is csak annyira halt meg, amennyire a két főszereplő, a megfélemlíthetetlen és megvesztegethetetlen bírót játszó Héctor Alterio és az ő kismenye,…

Tovább

Miafánk, kivagy. Buena Vida Delivery

  Rendben, hogy nem hiszünk el mindent, amit az internetek írnak, de ezt a sztorit nem bírom nem megosztani: a gazdasági válságban játszódó, erős fekete humorral bemutató film rendezője, miután többször is majdnem csődbe ment a produkció, hónapokra faképnél hagyta a stábot a forgatás idején, hogy…

Tovább

Mindennapok az oroszlánketrecben. Leonera

  Oroszlánketrec, avagy argentin szlengben sitt, fogház. Mindkét értelmezés passzol a leonera szóra a filmcímben (Leonera, 2008, Pablo Trapero): a színhely csaknem végig a kétórás moziban várandós és kisgyerekes fogva tartott nők börtönkörlete. Anyaoroszlánok. Mindannyian, egytől egyig, bármit is…

Tovább

Mindannyian ismerjük Ulpiusékat. Últimas imágenes del naufragio

"Egyre jobban belekeveredtem ezeknek az eltévelyedett őrülteknek az életébe. Szerettem volna segíteni, hogy ezek a hajótöröttek biztos partot érjenek, de úgy tűnt, hogy éppen az ellenkező irányba tartanak, a nyílt tenger felé, és magukkal hurcolnak engem is" - Roberto (Lorenzo…

Tovább

Családba nem üt a mennykő. Nieve negra

    Most akkor Salvador ölte meg az öccsét kamaszkorukban? Véletlen vadászbaleset volt egyáltalán? És ha mégsem? És ha nem is ő volt? - az életben maradt három testvér, Salvador, Marcos és elmegyógyintézetbe került húguk, Sabrina sztorija. Körömrágósan izgalmas krimi, mintha Hitchcock rendezett…

Tovább

Gyászmunka. El faro del sur

  Ha Julia Robertsé védjegy, mindenképpen le kellene védetni Ingrid Rubio mosolyát is: megszépíti a napodat. Családi tragédiával indul, a főhős halálával végződik, mégis az életről, életigenlésről szól, és mint ilyen, kicsit sem szomorú Eduardo Mignogna filmje (El faro del sur, 1998).  Carmela…

Tovább

Tilosban. La campana

  Soha, de soha nem olvasok többé filmismertetőt, mielőtt belefognék a mozizásba - persze, hogy hiábavaló fogadalom, mint a másnaposan elhatározott absztinencia, mert hogyan másképpen választanék? Például a fim alá kommentelők megjegyzései alapján. Ebben az esetben például sokkal bölcsebb…

Tovább

A transzvesztíta jótündér. Mía

  Az előző posztban ámuldoztam éppen, hogy micsoda parádés gyerekszínészeket látni az argentin mozikban. Pedig akkor még nem ismertem Maite Lanatát. Az akkor 11 éves kislányt, aki egy kb pont 11 éves kislányt alakít. Az erősen viselkedészavaros Juliát, akinek öngyilkos lett az anyja, az apja komoly…

Tovább

Munkásököl, vasököl. El oso rojo

Nataliának nincs szerencséje a pasikkal. Az exe, gyermeke apja rablógyilkosságért ült, frissen szabadult, a jelenlegi élettársa pedig állástalan, eladósodott szerencsejátékfüggő. Innen szép nyerni.  Hát nyerni történetesen nem nyer nyilván, de legalább nem is veszít, igaz, mit is veszíthetne, bár…

Tovább

Távol Felcsúttól. Papeles en el viento

  Vágom én, hogy megható történet a barátságról, testvéri szeretettől, míg a halál elnem, sőt tovább. De nekem mégis stadionmustra leginkább. Látni, egészen pontosan hol, mennyire retrófapad arénákban játszanak a világ egyik legeredményesebb labdarúgásával büszkélkedő országban. Nos, izé.  Pedig…

Tovább