argentin mozi
https://cineargentino.blog.hu/atom
blfr7@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://cineargentino.blog.hu/2019/12/29/fakocka_moebius
Fakocka! Moebius
2019-12-29T21:37:17+01:00
2019-12-29T21:37:17+01:00
cruz del sur
https://blog.hu/user/1273724
<p> </p>
<p><i><img src="https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/moebius2.jpg" alt="moebius2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></i></p>
<p> </p>
<p><em>"A bizonyosság, hogy valamelyik hatszög valamelyik polcán értékes könyvek vannak, és hogy ezek az értékes könyvek hozzáférhetetlenek, szinte elviselhetetlennek tűnt." Jorge Luis Borges: Bábeli könyvtár (ford: Boglár Lajos)</em></p>
<p><em>"Olyan világban élünk, ahol senki sem hallgat meg minket". Prof. Mistein.</em></p>
<p><em>'"<a href="https://index.hu/belfold/budapest/2017/07/27/tarlos_metro_bkk/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A fakocka nem tréfadolog</a>" Tarlós István</em></p>
<p><em>Kétdimenziós kompakt sokaság (felület, aminek határa van). A nem irányítható felületek standard példája." A <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%B6bius-szalag" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Wikipedia a Möbiusz-szalagról</a>.</em></p>
<p>Három évvel a legendás <a href="https://www.imdb.com/title/tt0133093/?ref_=fn_al_tt_1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Mátrix</a> előtt ugrálnak dimenziókból dimenziókba a Buenos Aires-i metró 86-os szerelvényének utasai - sci-fi volna? A filmművészeti főiskolán tanító rendező vélhetően annak szánta, nagy tudományfantasztikum-rajongóként írják le őt az argentin szaklapok. Mégis szuper-elititista művészfilm lett az eredmény, viszont a legjobbik fajtából való. <a href="https://www.imdb.com/title/tt0117069/?ref_=fn_al_tt_2" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Moebius</a> (1996, Gustavo Mosquera R.).</p>
<p>Miért mondom, hogy szuper-elitista? A klisé a szokásos katarsztrófafilmé: nagy a baj, de a bürokraták először elsunnyogják, később nem tudják kezelni, közben érkezik egy okostojás fiatal tudós fiúka, akinek pedig nem hisznek, de aztán mégis megoldja ügyesen a problémát. Csakhogy az okostojás sokkal-sokkal okosabb a szokásosnál, sőt, esze ágában sincsen leereszkedni a köznép szintjére, hangosan narrált gondolatai és kimondott szavai közelebb állnak a költészethez, mint az akár művelt népek hétköznapi beszélt nyelvéhez, jobban megértik egymást a "vonatrabló" <em>(jáj spoiler, légy óvatos!)</em> egykori pofesszorával, mint bárki köznéppel.</p>
<p>Maga a rendező sem tesz kísérletet arra, hogy megkönnyítse a hüjék dolgát - mivel én is ebbe a paraszt-kategóriába tartozom, ki kellett például guglizzam, mi is az a Möbiusz-szalag, magyarázat híjján. Holott ez a sztori lényege: a szövevényes metróhálózat egyik szerelvénye ezen a sémán mozog, miután pedig a masiniszta jól felgyorsítja, hopp, dimenziót ugrik, és huss.</p>
<p>Az ötlet nem Mosqueráé - az inspirációnál erősebb forrás kellett legyen <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/A_Subway_Named_M%C3%B6bius" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Armin Joseph Deutsch A Subway Named Möbius</a> című novellája, még az elveszett szerelvény száma is egyezik. Ehhez képest A.J. Deutsch egy szerzőnek van feltűntetve a sok közül, ami azért fura, de lelkük rajta.</p>
<p>A Deutsch-novellához képest kifejezetten argentin adalék Borges - akinek a neve nem csak az egyik metróállomásén tűnik fel, nyilván nem véletlenségből, de még innen sem nehéz az ő <a href="https://prusi.blog.hu/2013/10/12/borges_magikus_konyvtara" target="_blank" rel="noopener noreferrer">szűrreál-könyvtárára</a> asszociálni a közlekedési vállalat archívumáról, ahol Okostojás (<a href="https://www.imdb.com/name/nm0029522/bio?ref_=nm_ov_bio_sm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Guillermo Angelelli</a>) a vágányhálózat térképét keresi.</p>
<p>Borges bábeli könyvtára = világmindenség a közlekeletű műelemzők szerint legalábbis. Olcsó vicc, hogy a két és félvonalas pesti metróban azért nem lett volna ekkora nehézsége a Pratt-fiúnak? A felújított hármas metrón nekem már nem volt szerencsém utazhatni, de a régi horrorvonalon annál többet, és mondhatom, a Möbiusz-szalag a fasorban sincs, ami a stresszhelyzetet illeti.</p>
<p>Deutsch és Borges mellett inspirálók lehettek Subiela mozijai is - sokat posztoltunk már, szeretjük -, a szép képek, a költői narráció, és (elnézést, nem tiszteletlenségből mondom, ellenkezőleg), az egész sztori sztoritlan értelmetlensége mind őrá emlékeztet. Több kommentben is olvastam, hogy a Moebius megérdelemne egy remake-et, <em>módern</em> vizuális technikákkal. Talán igen, ha pusztán sci-fi-nek nézzük. De koránt sem biztos szerintem. Nekem legalábbis teljesen rendben lévő a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=nEHNl2pVcC8" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Felszállt az Orionba</a> öltött magasköltészet. Itt győződhetsz meg róla:</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="640" height="360" src="https://www.youtube.com/embed/zAm0df82tBU" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F12%2F29%2Ffakocka_moebius%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F12%2F29%2Ffakocka_moebius%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F12%2F29%2Ffakocka_moebius%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Fakocka! Moebius"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://cineargentino.blog.hu/2019/12/29/fakocka_moebius#comments"><img class="item_ctp" src="https://cineargentino.blog.hu/rss/image/post/id/15368536" border="0" /></a><br /></p>
sci-fi
Jorge_Luis_Borges
Gustavo_Mosquera_R.
Armin_Joseph_Deutsch
Guillermo_Angelelli
0
argentin mozi
https://cineargentino.blog.hu
https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/moebius2.jpg
https://cineargentino.blog.hu/2019/12/13/angyali_udvozlet_el_angel
Angyali üdvözlet. El ángel
2019-12-13T22:45:23+01:00
2019-12-13T22:45:23+01:00
cruz del sur
https://blog.hu/user/1273724
<p><img src="https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/angel.jpg" alt="angel.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p>Minden argentin rablógyilkos szép, meleg fiúka? Az első, és a második gondolatom is ez volt <a href="https://www.imdb.com/name/nm1166781/?ref_=ttfc_fc_dr1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Luis Ortega </a>filmjét nézve (<a href="https://www.imdb.com/title/tt7204348/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">El ángel, 2018</a>) - nehéz nem észlelni a párhuzamot Marcelo Piñeyro <a href="https://cineargentino.blog.hu/2017/12/25/a_meleg_bonnie_es_clyde_plata_quemada" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Plata quemadájával.</a> Bár a kritikák rendre Trapero <a href="https://cineargentino.blog.hu/2019/04/22/korlatolt_felelossegu_tarsasag_el_clan" target="_blank" rel="noopener noreferrer">El clanjával</a> vetik össze. Ebben is van valami: Carlitos, a főhős bűntársa, Ramón (<a href="https://www.imdb.com/name/nm3779182/?ref_=ttfc_fc_cl_t6" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Chino Darín</a>), igen, ő Ricardo Darín fia, ha nem az lenne szegény, azt mondanám, hogy teljesen rendben lévő az alakítás, de így csak azt kapja, hogy <em>majdnem</em> olyan jó színész, mint az apja, innen lesz szép nyerni, szóval Ramón családja valóban van olyan terhelt, mint az emberrablásra szakosodott família az El clanban.</p>
<p>De nekem mégis a Plata quemada az alap, ott van például a befejezés: lefogása előtt Carlitos ugyan magában, de éppúgy bulikázik a kommandósok gyűrűjében, mint az előd fiúpáros tette annó. De már csak azért is citálnám a Piñeyro-filmet, mert számos kritika fanyalgott (magyarul az Indexen <a href="https://index.hu/kultur/cinematrix/2019/10/29/az_angyal_kritika_el_angel_luis_ortega_pedro_almodovar_gyilkos_carlos_eduardo_robledo_puch/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">pl ez itten</a>) az Ángelen, miszerint midologmár szerethetővé tenni egy pszichopata, aszociális sorozatgyilkost.</p>
<p>Hát pont nem látok kísérletet sem erre. Ami a hatást illeti, én például (= 1 néző a sokból) nagyságrendekkel közelebb álltam rokonszenvezni a Plata quemada """"hőseivel"""", nem mintha ne lettek volna latrok ők is, de egymást legalább valóban szerették, ha másokat nem is, Carlitosról ellenben semmi ilyesmi nem mondható el, mármint hogy bármilyen emberi érzelemre képes lenne. Csinosra maszkírozott gyilkológép - márpedig ha ez kiderül valakiről, akkor szerintem pont nincs gond a forgatókönyv megközelítésével.</p>
<p>Föltéve, hogy nem szájbarágó erkölcsi útmutatásra, bibliai példázatra váltottunk jegyet, hanem moziba egy film-noir történetre. A teljes, de legalábbis fél Almodóvar-família által összeproducerkedett <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Pop-art" target="_blank" rel="noopener noreferrer">pop-art</a> az Ángel. Amennyiben pont olyannak festi le a hősöket, amilyennek látszanak, nem magyarázza meg, miszerint sorozatgyilkolni helytelen magatartás, ha egyszer a főszereplő előnyös külsejű, nem írja át rosszarcúvá, csak mert igazságosabb, ha egyben csúnya is, aki rohadék. Nem keresi az okokat sem (Carlitost gyerekkorában megharapta egy foxi, a családnak nem volt pénze bundazoknira, netán vonzódik az anyjához, semmi efféle tényfeltárás). Viszont a valóság popartos másolása annyira remekül sikerült, hogy a főhős, Carlitos, azaz Lorenzo Ferro nem csak a filmbeli anyjára (ezúttal megtört, idősödő asszonyként is nagy kedvencünk, <a href="https://www.imdb.com/name/nm0005386/?ref_=tt_ov_st_sm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Cecilia Roth</a>) hasonlít, de saját magára is.</p>
<p>Ezt így hogy? Hát így. (Poszt folytat alant)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/angel2.jpg" alt="angel2.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p> </p>
<p>Ő az eredeti Carlitos, azaz <a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Carlos_Eduardo_Robledo_Puch" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Carlos Eduardo Robledo Puch</a>, akit 11 ember hidegvérű kivégzése és kitudjamennyi fegyveres rablás miatt 1972-ben, mindössze 17 éves korában elfogtak, majd elítéltek, s Argentína történetében a legtöbb időt, 45 évet töltött börtönben. </p>
<p>Nem krimi az Ángel, amennyiben semmit sem látunk a nyomozásból, abból, a zsaruk hogyan és mikor jönnek rá, hogy Carlitos az, akit keresnek. A sztori a fiú sztorija, az elejét ő narrálja, született rablóként mutatva be magát, mint aki nem hisz <em>"ezekben a dolgokban, hogy ez az enyim, ez meg a tied".</em> Gyilkos később lesz, bár nem sokkal: az egész történet egy év alatt játszódik, ennyi idő telik el amíg a besurranó tolvajból nagymenő rabló, majd hidegvérű gyilkos válik (a sorozatgyilkos nem jó szó egyébként: sokat öl ugyan, de nem egy bolond rendszer szerint, inkább mint a háborús katonák: ha úgy hozza a szükség). Nem csak az érzelmek, úgyis mint bűnbánat, kétkedés, kötődés, szerelem stb hiányoznak a portfolióból, de a félelem is: így lesz hatékony bűnöző, de ezért is bukik le nyilván. Én fizettem a Youtube-nak, hogy lássam a filmet (kb 2 eurót, sztem okés üzlet volt), ha te még nem tudod, hogy megéri-e, itt az előzetes angol felírattal, hátha segít eldönteni:</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="640" height="360" src="https://www.youtube.com/embed/W9T5V5k4x5E" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F12%2F13%2Fangyali_udvozlet_el_angel%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F12%2F13%2Fangyali_udvozlet_el_angel%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F12%2F13%2Fangyali_udvozlet_el_angel%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Angyali üdvözlet. El ángel"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://cineargentino.blog.hu/2019/12/13/angyali_udvozlet_el_angel#comments"><img class="item_ctp" src="https://cineargentino.blog.hu/rss/image/post/id/15351420" border="0" /></a><br /></p>
film_noir
Cecilia_Roth
pop-art
Pedro_Almodóvar
Chino_Darín
Luis_Ortega
Lorenzo_Ferro
0
argentin mozi
https://cineargentino.blog.hu
https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/angel.jpg
https://cineargentino.blog.hu/2019/12/09/orvosok_hatarok_nelkul_wakolda
Orvosok határok nélkül. Wakolda
2019-12-09T22:48:58+01:00
2019-12-09T22:48:58+01:00
cruz del sur
https://blog.hu/user/1273724
<p><img src="https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/wak.jpg" alt="wak.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p> </p>
<blockquote>
<p>- Ez micsoda?</p>
<p>- Vér. Nincs rejtélyesebb dolog a vérnél. Akarod látni a tiedet?</p>
<p>(...)</p>
<p>- Mi köze a vérnek a dicsőséghez?</p>
<p>- A keveredés beszennyezi a vért, elpusztítja az emlékezetet.</p>
<p>- Mire kell emlékezni?</p>
<p>- Arra, hogy kik voltunk.</p>
<p>- Miért, kik voltunk?</p>
<p>- Sonnenmenschen.</p>
</blockquote>
<p>A 12 éves Lilith beszélget német orvosával. Lilith az életkorához képest fejletlen, társai kegyetlenül gúnyolják az argentin Dél német kolóniájának iskolában. A lány és édesanyja azt várja a kutató orvostól, hogy az általa kínált gyógykezelés felgyorsítja a pubertáskori fejlődést. A helyszín akár Németország bajor régiója is lehetne: a lélegzetellálító szépségű Bariloche Patagóniában. Az Andok havas csúcsai és kristálytiszta tavak vidéke. Az orvos, akit Helmut Gregorként ismert meg a család, valójában Josef Mengele.</p>
<p>A hatvanas években járunk, a nemzetközi igazságszolgáltatás elől bujkáló nácik előszeretetettel választották Amerika legdélibb szegletét. <a href="https://www.imdb.com/title/tt1847746/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Wakolda</a> (2013, Lucía Puenzo).</p>
<p>A harmadik Lucía Puenzo film egymás után. Megőrült a recenzens? Nyugodtság, a véletlen műve, pontosabban a Youtube-algoritmusé alighanem. De kifejezett jó mozit hoztam, simán befurakodhatott volna a nemrégi <a href="http://www.bbc.com/culture/story/20191125-the-100-greatest-films-directed-by-women-poll" target="_blank" rel="noopener noreferrer">nőirendező-top100evörbe</a> (akárcsak a szintén Lucía Puenzo-mozi <a href="https://cineargentino.blog.hu/2019/08/03/julia_es_julia_el_ni_o_pez" target="_blank" rel="noopener noreferrer">El niño pez</a>).</p>
<p>Van itt minden: Dél-Amerikában bujkáló náci fejesek és az őket fedező náci-szimpatizáns német kolónia, s az egész bandát üldöző Moszad - ennyiben fikciós, de nem megalapozatlan történelmi kémes krimi. Kétségbeesett szülők, akik lassan jönnek rá, hogy egy szörnyeteg hálózta be a gyereküket - családi dráma, thriller-effektekkel. És persze a rendezőnél beakadt allegóriák: a pubertáskor szenvedései, ide értve a szexuális identitáskerest (vö. bár nem tudod, ha nem láttad, viszont én egy darabig nem merek több Puenzót posztolni, elnézést, a hermafrodita kisfiú és családja sztoriját feldolgozó <a href="https://www.imdb.com/title/tt0995829/?ref_=nm_ov_bio_lk1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">XXY</a>-nal), plusz a látványosan fotózható jelképek: ami a Niño pezben maga volt a halgyermek, itt a porcelánbabák ijesztő armadája: emberkísérlet, halálgyárak, kiszolgáltatottság stb. sokminden ide érthető.</p>
<p>Utóbbiból, mármint a babákból és az allegóriákból talán kevesebb is elegendő lenne, vagy a viszonylag rövid - alig másfél órás - mozit kellett volna kicsit megtoldani a bővebb kifejtésért. Maga a cím is allegória kéne legyen, de nekem pl nem jött át: Wakolda a főszereplő kislány babájának a neve, az apuka (<a href="https://www.imdb.com/name/nm0673391/?ref_=tt_ov_st_sm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Diego Peretti</a>) által kifejlesztendő, mechanikusan dobogó szívvel felvértezett porcelánbaba prototípusa.</p>
<p>Wakolda, más átírásban <a href="https://www.biografiasyvidas.com/biografia/g/guacolda.htm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Guacolda </a>őslakos amerikai, mapucse hősnő, aki ellenállt annó a gyarmatosítóknak. Utalás sincsen a moziban, hogy mire kellene róla asszociálnom, sőt a névválasztás eredete sincs kifejtve - persze könnyen lehet, hogy az argentin célközönségnek alapértelmezett, Magyarországon sem szorul bővebb kifejtésre Mátyás király vagy Toldi. Passz. </p>
<p>Hasonlóan beszédes, csak éppen én nem vágom teljesen, mit mond a főhősnők névválasztása: a leány (újfent kalaplengetés a gyerekszínészeknek, ezúttal <a href="https://www.imdb.com/name/nm5154533/?ref_=ttfc_fc_cl_t6" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Florencia Badónak</a>) Lilith - a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Lilit" target="_blank" rel="noopener noreferrer">bibliai gonosz démon</a> neve. Anyja (<a href="https://www.imdb.com/name/nm0649638/?ref_=ttfc_fc_cl_t2" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Natalia Oreiro</a>) Éva - márpedig az ős-Éva szerepe az eredendő bajkeverésben eléggé közkeletű sztori.</p>
<p>Annyit még érdemes hozzátenni, hogy az eredeti Ótestamentom-változat szerint Lilit volt Ádám első csaja, csak összerúgták a port, és Lilit inkább démonnak állt. Most akkor Lilith az apjával szeretné csinálni? Vagy az apja vele? De akkor miért smárol a bátyjával - igen, ilyen is történik ... - és főképp micsoda ez a plátói vonzódás Mengeléhez? Mengele = Sátán? Ezért?</p>
<p>És Éva szerepe micsoda? Ősanya? NER-értelemben vett biológiai reprodukciós szerkezet? - már Lilithen kívül is van pár gyereke, és éppen ikrekkel várandós - újabb rémisztő lehetőség a német doktornak. Ide, a reprodukciós jelképhez illeszthető a játékbaba-allegória is: ahogy az apa, Enzo nem csak hús-vér kisbabákat, hanem, kezdetben hobbiként, majd sorozatgyártásban az eredetihez minél hasonlatosabb bábukat állít elő.</p>
<p>Netán van némi féltékenység is az anya-lánya viszonyban, ezért hagyja Éva a német doktort kiteljesedni Lilith "gyógykezelésében"? Akkor is, amikor az apa már régen gyanakodna? Akkor is, amikor Lilith szervezete egyre rosszabbul viseli a hormoninjekciókat? De az újszülött ikreket vajon miért bízza rá, őrájuk csak nem féltékeny? - erre már nincs ötletem. Pedig ezt is nekünk kellene együtt kitalálni, ahogy azt is, hogy végül mi lesz velük, mármint a családdal, ezt ugyanis elvarratlanul hagyja a film. Ikrek az inkubátor-sátor alatt, Éva-Oreiro csendesen sírdogál (itt nincs kalaplengetés, az uruguayi-argentin színésznőt finoman fogalmazva is túlértékeltnek tartom), a német doktor, értesülvén elvbarátja, <a href="https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/00-056/ch20.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Adolf Eichmann lefogásáról </a>Buenos Airesben, hidroplánon távozik, ez a film vége, s a stáblista elé beszúrt "milettvelük" lábjegyzetből is csak Mengele további bujkálásáról, és a német iskolába beépített Moszad-ügynök leleplezéséről értesülhetünk.</p>
<p>A teljes film megnézhető itt (ha nem értesz németül, kapcsold be a feliratozót, a film bő fele németül játszódik, a felirat spanyol lesz):</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="640" height="271" src="https://www.youtube.com/embed/2KcHGl930zo" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F12%2F09%2Forvosok_hatarok_nelkul_wakolda%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F12%2F09%2Forvosok_hatarok_nelkul_wakolda%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F12%2F09%2Forvosok_hatarok_nelkul_wakolda%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Orvosok határok nélkül. Wakolda"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://cineargentino.blog.hu/2019/12/09/orvosok_hatarok_nelkul_wakolda#comments"><img class="item_ctp" src="https://cineargentino.blog.hu/rss/image/post/id/15345432" border="0" /></a><br /></p>
Natalia_Oreiro
Diego_Peretti
Lucía_Puenzo
Florencia_Bado
0
argentin mozi
https://cineargentino.blog.hu
https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/wak.jpg
https://cineargentino.blog.hu/2019/11/03/los_ultimos
Környezetvédelmi termékdíj. Los últimos
2019-11-03T22:28:06+01:00
2019-11-03T22:28:06+01:00
cruz del sur
https://blog.hu/user/1273724
<p> <img src="https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/ultimos.jpg" alt="ultimos.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p>Emlékeztek? <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/07/30/cseppben_a_tenger_el_viaje_hacia_el_mar" target="_blank" rel="noopener noreferrer">El viaje hacia el mar.</a> Öt vidám, kicsit bolond koma a tenger felé tart, eközben nem történik pont semmi, de a néző mégis ugyanazt a boldogságot és békét érezheti, amit az utazók. Most megnézhetjük a mozi inverzét. Esemény esemény hátán, a végén bónusz depresszióval. <a href="https://www.imdb.com/title/tt5639788/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Los últimos</a> (Nicolás Puenzo, 2017).</p>
<p>Jöjjön, ami még nem volt - sokak szerint egyáltalán soha sem az egész argentin filmművészetben, de kis porszem vagyok a nagy kövek árnyékában ahhoz, hogy ezt le merjem írni - sci-fi, katasztrófafilm, háborús thriller, apokalipszis-mozi.</p>
<p>Különösen ajánlott klímaparásoknak és antiglobiknak, vörösknek és/vagy anarchistáknak. Mivel éntőlem egyik nézet sem áll létezhetetlen távolságban, belevágtam, és apróbb kellemetlenségektől eltekintve azt kaptam, amit vártam. Parát. Ami egészen addig tartott, amíg át nem vette az uralmat a vörösanarchista énem cinikus tagozata: dík, milyen jó üzlet kerekedik a klímakatasztrófából, Greta Thunberg David Attenborough vállán sírdogál.</p>
<p>A sztori tényleg a holnapután: háború a vízért a holdbélivé olajbányászott Atacama-sivatag argentin részén (meg vszeg a többin is), a kizsákmányolt helyiek, főképp őslakosok, de jópár <em>criollo</em> is aktív herbálfogyasztó északmagyar zombiéletet él sárkunyhókban vagy menekülttáborokban. Dávid vs Góliát hadviselés, sajnálatos módon a legdurvábbnak szánt képek is ismerősek lehetnek bármelyik témába vágó tévéhíradásból. Mondok: nagyon-nagyon közeli holnapután, sajnos komolyan hiszem.</p>
<p>Hogy azonban a moziban kicsodák a Góliátok, konkrét nem hangzik el, de azért nagy fejtörést nem okoz kitalálni: amerikai angolt beszélnek, és annak is látszanak.</p>
<blockquote>
<p>"A háború szerződések láncolata" - hangzik el a filmben az egyik Rosszfiútól, és ebben éppúgy sok igazság van, mint az alapfelvetésben, miszerint hamarosan ölni fogunk egy pohár iható vízért. Ha mi esetleg meg is ússzuk (szerintem nem), a gyerekeink biztosan nem fogják.</p>
</blockquote>
<p>Még ha alapvetően üzlet is, érzékenyítésre mindenképpen remek a sokkoló rémmese. Egy fiatal pár (<a href="https://www.imdb.com/name/nm2306611/?ref_=ttfc_fc_cl_t2" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Peter Lanzani</a> és a perui Juana Burga), majd a hozzájuk csatlakozó megcsömörlött haditudósító fotóriporter (<a href="https://www.imdb.com/name/nm8073881/?ref_=ttfc_fc_cl_t3" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Germán Palacios</a>) menekülése a <em>tenger,</em> a Csendes-óceán felé, át az Andokon. Olvastam kritikát, miszerint kár volt beleszőni a sztoriba a menekülő fiú béna találkozását ezer éve nem látott apjával a kikötőben, mellévisz a történetnek. Szerintem viszont nem kár, nekem legalábbis nem a szívtelen apafigura, hanem a fent említett herbálzombi jött át - az idősödő férfi, aki beletörődött az elnyomásba, se ellenállni, se lelépni nem akar. Az úgynevezett hallgatag többség. Ezzel is helyénvaló szembesülni.</p>
<p>Az érzékenyítés pedig ezúttal családi biznisz, ami megint csak felvet kérdéseket. Nem mintha tilos lenne, meg ha egy pék átadhatja a boltot a fiainak, miért ne tehetné ezt egy ismert filmrendező is, másrészt teljesen biztosak vagyunk benne, hogy a tehetség 100 százalékban öröklődik, üzembiztosan valamennyi utódra? A direktor Nicolás Puenzo az Oscar-díjas <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/02/11/anya_csak_egy_la_historia_oficial" target="_blank" rel="noopener noreferrer">La historia oficial</a>-t jegyző Luis Puenzo fia, a nemrég posztolt <a href="https://cineargentino.blog.hu/2019/08/03/julia_es_julia_el_ni_o_pez" target="_blank" rel="noopener noreferrer">El niño pez</a>-t rendező Lucía Puenzo fivére. A forgatókönyv alapja Lucía regénye, a testvérek társ-producerek is, s a stáblistán ráadásul feltűnik még Esteban Puenzo neve is. Aki szerint ez sok lehet a jóból, csekkolja, hogy talán mégsem, a teljes film itt megnézhető (és hogy oldjam a Puenzo-nepotizmus miatti hápogást, jó hír azoknak, akik rajonganak a kilencvenes évek szirpupos popzenéjéért és mégsziruposabb sorozatairért: a menekülttábor doktornőjét az uruguayi énekes-színész, Natalia Oreiro, magyarországon úgyis mint <a href="https://port.hu/adatlap/film/tv/vad-angyal--muneca-brava/movie-11357" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Vad angyal</a> játssza, spoiler: jót tettek neki az évek, komolyan): </p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="640" height="360" src="https://www.youtube.com/embed/G_VBVGXmBTg" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F11%2F03%2Flos_ultimos%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F11%2F03%2Flos_ultimos%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F11%2F03%2Flos_ultimos%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Környezetvédelmi termékdíj. Los últimos"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://cineargentino.blog.hu/2019/11/03/los_ultimos#comments"><img class="item_ctp" src="https://cineargentino.blog.hu/rss/image/post/id/15286102" border="0" /></a><br /></p>
sci-fi
katasztrófafilm
klímakatasztrófa
Natalia_Oreiro
Luis_Puenzo
Peter_Lanzani
Germán_Palacios
Lucía_Puenzo
Nicolás_Puenzo
Juana_Burga
0
argentin mozi
https://cineargentino.blog.hu
https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/ultimos.jpg
https://cineargentino.blog.hu/2019/08/03/julia_es_julia_el_ni_o_pez
Júlia és Júlia. El niño pez
2019-08-03T00:30:18+02:00
2019-08-03T00:30:18+02:00
cruz del sur
https://blog.hu/user/1273724
<p><img src="https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/pez.jpg" alt="pez.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p> </p>
<p>Újranéztem a poszthoz, évekkel ezelőtt már láttam, pedig akkor még nem voltam argentinmozifüggő. Akkor <a href="https://blog.lesbianmedia.tv/the-fish-child-el-nino-pez-lesbian-video/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">kifejezett leszbikusmoziként határozták</a> meg, és érdekelt a téma. Különös, de csak most, másodjára jött le, hogy bár kétségtelenül lány szeret lányt a mozivásznon, egyáltalán nem leszbikusmozi, ahogy mondjuk az <a href="https://www.imdb.com/title/tt2278871/?ref_=fn_al_tt_5" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Adéle élete</a> vagy akár az <a href="https://www.imdb.com/title/tt0083872/?ref_=fn_al_tt_1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Egymásra nézve</a> az: amennyiben a sztori lényege a főszereplő(k) szexuális preferenciája, minden egyéb fordulat ebből következik. Az <a href="https://www.imdb.com/title/tt1235842/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">El niño pez</a> (2009, Lucía Puenzo) sokkal szabadabb film, úgy értem, megközelíti az általam tökéletesen elfogadónak gondolt művészetet/szórakoztatóipart, ahol nem csak, hogy érdekességként megjelenhet a szexuális (fenéket, legalább annyira érzelmi nyilván) sokszínűség, de a normális élet, a mindennapok része. Úgy értem, a melegek nem "meleget" adnak elő, hanem egy bármilyen összetételű emberpárt, akikkel történnek dolgok, amiből filmet írnak.</p>
<p>A legkisebb szegénylegény elnyeri a királyfi szerelmét - miért nincsen ilyen mese? Amíg nincs, addig ne papoljunk elfogadástól, ha kérhetem, de az El niño pez jó lépés ebbe az irányba. (Ahogy a már posztolt <a href="https://cineargentino.blog.hu/2017/12/25/a_meleg_bonnie_es_clyde_plata_quemada" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Plata quemada</a> is az, még ha ott, ahogyan itt is a másságtól idegenkedők érzékenyítését szolgálja alighanem, hogy a bankrabló fiúpáros, ahogyan a niño pez lányai is, dekoratív, szép jelenségek, szintén várnék sztorikat idős és/vagy átlagos külsejű, netán előnytelen megjelenésű melegekről, ezt is köszönöm majd.) Történetesen egy leány-pár a főszereplő, de lehetne két fiú vagy koedukált is, a forgatókönyvben nekik szánt konfliktok eredője nem az, hogy melegek. Sokkal inkább a két lány eltérő társadalmi helyzete. A szerelmüket elfogadja a környezet. A szociális mássággal már sokkal kevésbé tud mit kezdeni.</p>
<p>Lala (<a href="https://www.imdb.com/name/nm2073156/?ref_=ttfc_fc_cl_t1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Inés Efron</a>) felső-középosztálybeli tinédzser leányka Buenos Aires úri negyedében, szeretője a szobalányuk, Guayí (<a href="https://www.imdb.com/name/nm3151265/?ref_=ttfc_fc_cl_t2" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Mariela Vitale</a>) guaraní őslakos amerikai, paraguayi bevándorló. Olvastam kritikát, ami szerint a film jó-jó, de sokat markol: kivándorlás/bevándorlás, családon belüli erőszak, kisebbségek, őslakosság problémái stb. Tévedés szerintem. Ez mind következhet, és sok esetben következik is abból, hogy a pár egyik tagja migráns. Elhagyta a hazáját, megvolt rá a jó oka, ahová ment, ottsincskolbászból - nem annyira különleges ez, mint gondolnánk a közepespopcornt ropogtatva.</p>
<p>Különlegessé a remek rendezés teszi, az, ahogy látni, hogy a főszereplők között valóban működik a kémia, a modern, mégis szűrreális tündérmese, ha tetszik, a Márquez óta leglatinabb mágikus realizmus, ezúttal a "niño pez" guaraní legendája: a tó mélyén élő "halgyermek", a neki szentelt szobrocskák szerint afféle barokkos Jézuska vagy Putto akár, aki a fuldoklókat elkíséri a mélybe. Mindez csodaszép képeken mutatva.</p>
<p>Lucía Puenzo - az Oscar-díjas, már megposztolt diktatúra-mozit, a <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/02/11/anya_csak_egy_la_historia_oficial" target="_blank" rel="noopener noreferrer">La historia oficialt</a> rendező Luis Puenzo lánya - elkötelezettnek tűnik a választási szabadság témája iránt, első mozija az <a href="https://www.imdb.com/title/tt0995829/?ref_=fn_al_tt_1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">XXY</a> egy hermafrodita kamasz fiúról (?), a magát lánynak érző Alexről szól, akit egyébként szintén a fiús szépségű Inés Efron alakít (és majd fogom posztolni, kis türelem). Az El niño pez alapja pedig Puenzo saját korábbi regénye.</p>
<p>De hogyan is jön az őslakos legenda a Buenos Aires-i kertvárosi puccba? - ez is egy titok, amit lassan értünk meg. Lassan, mert Lala, aki a paraguayi falusi tó partján várja szerelmét, úgyszintén lépésről lépésre fejti érti meg, mi történt Guayíval évekkel ezelőtt, miért nem akarja látni az apját többé, de miért viseli el mintegy jóvátételként, hogy ártatlanul megvádolják Lala apjának, a befolyásos argentin bírónak a meggyilkolásával. Rómeó és Júlia sztori az övék, lássuk meg, olyan tragikus-e a vége, mint a veronai hetero szerelmespáré vagy a lányoknak van reményük a közös túlélésre.</p>
<p>Nem spoilerezek inkább, pedig lenne kedvem, de érdemes megnézni a filmet, ha még nem láttad. <a href="https://www.filmin.es/pelicula/el-nino-pez?origin=searcher&origin-type=unique" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Itt például.</a> Ez pedig az előzetes: </p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="640" height="512" src="https://www.youtube.com/embed/J7sqCx97fp0" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F08%2F03%2Fjulia_es_julia_el_ni_o_pez%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F08%2F03%2Fjulia_es_julia_el_ni_o_pez%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F08%2F03%2Fjulia_es_julia_el_ni_o_pez%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Júlia és Júlia. El niño pez"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://cineargentino.blog.hu/2019/08/03/julia_es_julia_el_ni_o_pez#comments"><img class="item_ctp" src="https://cineargentino.blog.hu/rss/image/post/id/14992718" border="0" /></a><br /></p>
család
leszbikus
kivándorlás
mágikus_realizmus
Inés_Efron
Lucía_Puenzo
0
argentin mozi
https://cineargentino.blog.hu
https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/pez.jpg
https://cineargentino.blog.hu/2019/06/29/moralis_egyuttletlet_alanis
Morális együttlétlét. Alanis
2019-06-29T21:06:33+02:00
2019-06-29T21:06:33+02:00
cruz del sur
https://blog.hu/user/1273724
<p><img src="https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/alanis1.jpg" alt="alanis1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p>Nem tegnapi a vita a legősibb mesterségről. Miszerint a testtel való rendelkezés lehetséges része, normális ügymenet-e szexmunkásnak lenni, egy szakma a sok közül, pont mint a tetőfedő vagy az első csillés, nincs itt semmi látnivaló, avagy: a prostik a társadalom együttérzést igénylő áldozatai, akiket kizsálmányolnak a stricik, a kuncsaftok, és elítél az álszent környezet. A film nem moralizál ezen csak bemutat, de mintha az első álláspont mellett tenné le a voksát. <a href="https://www.imdb.com/title/tt7297954/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Alanis</a> (2017, Anahí Berneri).</p>
<p>Sokadik poszt ez már a blogon, mégis először írunk női rendező filmjéről - alapesetben ellenzem a mesterségek képviselőinek genderalapú megkülönböztetését, poz. irányba is, szerintem űrhajósok vannak, tanárok, ápolók és óvodapedagógusok, és igen, prostik, fiúk és lányok, nők és férfiak vegyesen, se magáról a foglalkozásról általában, sem a konkrét tevékenység konkrét hatékonyságról nem árul el semmit önmagában a dolgozó ivara. Ebben hiszek, ezért dolozom a magam szerény eszközeivel a nyelvi PC-n, ahogy pédául az <em>asszonyállat</em> már nem használatos, s lassan honatyák/városatyák sincsenek szerencsére, ne legyenek óvónők és miniszterasszonyok sem, lépésről lépésre.</p>
<p>És mégis, Berneri filmjei, az ismertebbek legalábbis <em>nőfilmek,</em> vagyis női sorshelyzeteket mutat be az <a href="https://www.imdb.com/title/tt1090200/plotsummary?ref_=tt_ov_pl#synopsis" target="_blank" rel="noopener noreferrer">öregedéstől</a> az <a href="https://www.imdb.com/title/tt1576452/?ref_=nm_knf_i4" target="_blank" rel="noopener noreferrer">elvált szülőségig</a> előszeretetettel. Az Alanis is nőfilm és anyafilm, sokkal inkább az, mint a sokadik kurvatörténet - nélkülözi legalábbis a prostikról, egyébként általában férfiak által gyártott kliséket vö. <a href="https://moly.hu/konyvek/ifj-alexandre-dumas-a-kamelias-holgy" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A kaméliás hölgytől</a> a <a href="https://www.imdb.com/title/tt0100405/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Pretty womanig</a>, miszerint a romlott test érző szívet burkol, a kéjhölgynek is minden vágya a tiszta szerelem valamely nagyvonalú, ámde kimosakodott kuncsaftja oldalán. </p>
<p>Maria, művésznevén Alanis (<a href="https://www.imdb.com/name/nm1078686/?ref_=tt_ov_st_sm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Sofía Gala</a>) semmi ilyesmit nem forgat a fejében. Nem ismerjük és nem is ismerjük meg viszonyát a férfiakhoz - mármint <em>viszonyulásra</em> gondolok, <em>viszonyai</em> egy jelentős részét kétségtelenül megismerjük a maga totalitásában, talán alaposabban is, mint feltétlenül szerettük volna: az öreget, akinek nem áll föl az autóban, és ezért árkedvezményt kér, a fiatal kokainistát, akinek szintén vannak merevedési kihívásai, viszont lelkesíti, ha szóban gyalázzák szex közben stb. Alanisnak a munka tárgyai, nem undorodik, nem gyűlülködik, nem sajnáltatja magát.</p>
<p>Mondhatni profi. Miközben neveli másfél éves kisfiát, Dantét - lehet, beszélő név? Valami mégis van a pokol-tisztítótűz-mennyország vonalból? Hát ha van, Alanis valahol középen járhat, ő maga ugyanis ritkán árt másoknak - mondjuk a nagynénjét azért meglopja, igaz, kell a pénz akkor neki nagyon, s cserébe a néni pedig le akarja nyúlni a kisfiút, ami azért, lássuk be, csúnyább ügy -, sokkal inkább ártanak őneki, például a konkurens kurvák, de hát annyira jól érzi magát ebben a szerepben, annyira esze ágában sincsen változtatni, pedig egy napig még egy takarítói állást is kirpóbál, hogy azért a mennybemenetel még egy kicsit várat magára.</p>
<p>És igen, Dante reneszánszát idézik a képek, megannyi 15-16. századi festmény, ahol végre értelmet nyert a kicsit túlkoros kisdedek szoptatása (elnézést a turulanyukáktól, nekem a másfél+ éves baba cicin, ráadásul azon, amit előtte-utána fizetős vénemberek csumikálnak, nos, fura, bocsánat, ha valakit megbántottam). Akkor mégis ítélkezik a rendező? Kicsit sem, Alanis felett legalábbis nem, voltaképpen a kollégák, kuncsaftok felett sem, ha elítél bárkit is, akkor az maga a társadalom, ahol az effajta sztorik a mindennapok részei lehetnek.</p>
<p>Jó film az Alanis? Nem igazán tudom eldönteni, bár a kritikák imádták, ha te iszod a szavukat, akkor pipa. Abból a szempontból valóban jó, hogy egyszuszra végignézeti magát, akkor is, ha a <a href="https://www.filmin.es/pelicula/alanis" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Filmin 3 napig kölcsönözte</a> ki. Viszont szofisztikáltabb történetekhez vagyunk szokva itt a blogon, az Alanis pedig eléggé lineáris: egy kurva naplója, se több, se kevesebb.</p>
<p>Ráadásul nem érzem a problémát a sajátomnak, még a huszonéves, egykor volt magaménak sem, biztos, hogy százszor inkább választanám a takarítást, mintsem. Arról nem is beszélve, hogy el lehet menni kitanulni valami szofisztikáltabbat - nem, ez nem elő- és nem is utóítélet, egyszerűen mondok, miért nem érintett meg a témának ez a professzionális (értsd: egy szakma a sok közül) megközelítése. Mivel pedig Alanis sem kér az együttérzésemből, ezt sincsen miért tegyem, így viszont akadozik a műélvezet, de lelkem rajta.</p>
<p>A teljes mozi a fentebbi filmines linken, az előzetes pedig:</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="640" height="360" src="https://www.youtube.com/embed/oF8EO9e0YbM" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F06%2F29%2Fmoralis_egyuttletlet_alanis%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F06%2F29%2Fmoralis_egyuttletlet_alanis%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F06%2F29%2Fmoralis_egyuttletlet_alanis%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Morális együttlétlét. Alanis"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://cineargentino.blog.hu/2019/06/29/moralis_egyuttletlet_alanis#comments"><img class="item_ctp" src="https://cineargentino.blog.hu/rss/image/post/id/14918226" border="0" /></a><br /></p>
Anahí_Berneri
Sofía_Gala
0
argentin mozi
https://cineargentino.blog.hu
https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/alanis1.jpg
https://cineargentino.blog.hu/2019/06/17/noi_szeszely_la_quietud
Női szeszély. La quietud
2019-06-17T00:09:02+02:00
2019-06-17T00:09:02+02:00
cruz del sur
https://blog.hu/user/1273724
<p><img src="https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/laquietud.jpg" alt="laquietud.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p> </p>
<p>A nemrég látott <a href="http://cineargentino.blog.hu" target="_blank" rel="noopener noreferrer">El Clan</a> rendezője megcsinálta a film inverzét: sötét titkokat rejtegető család ez is, de itt nem hogy hiányzik a nyomasztó apafigura, hanem egyértelmű a nőuralom. Az Anya (<a href="https://www.imdb.com/name/nm0096559/?ref_=tt_ov_st_sm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Graciela Borges</a>) uralja le haldokló férjét és két felnőtt lányát is, egyiküket a kényeztető, megkülönböztetett szeretetével, másikukat pedig a gyűlöletével. A férfi szereplők voltaképpen díszletek vagy még csak azok sem. <a href="https://www.imdb.com/title/tt7658384/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">La quietud</a> (2018, Pablo Trapero).</p>
<p>Trapero számos filmjét láttuk már és szerettük is (<a href="https://cineargentino.blog.hu/2017/12/08/breking_dobbenet_nem_fogod_elhinni_argentin_mozi_az_atlatszo_videoblogjan" target="_blank" rel="noopener noreferrer">például,</a> <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/11/01/enyhito_korulmeny_carancho" target="_blank" rel="noopener noreferrer">például</a> és <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/06/19/elet_az_oroszlanketrecben_leonera" target="_blank" rel="noopener noreferrer">például</a> mármint a fent említett El Clanon kívül), és abban egyeztünk meg, hogy a rendező valamiért kedveli az élet sötét bugyrait bemutatni. A Quietud kezdetben kivételnek tűnik: nagypolgári miliő, nyugalmazott diplomata szülők ízlésesen fényűző vidéki birtoka a helyszín. A hosszú időre elszakadt nővérek elsőre afféle elkényeztetett celebkisasszonyoknak tűnnek, a párcseréktől, sőt egymás érzéki felfedezésétől sem idegenkednek - a film plakátja utal is erre, ami szerintem olcsó nézőcsalogatás a kasszacsilingelés jegyében.</p>
<p>A mozi ugyanis nagyon nem pornó. Ahogy haladunk előre a cselekményben, nem hogy érthető lesz, de rokonszenvessé, sőt irigylésre méltóvá válik a két fiatal nő vonzalma és egymásba kapaszkodása. Rokonszenves, hiszen burkolatlanul kivételező anya mellett emberi és érthető lenne, ha meggyűlölnék egymást. Ezzel szemben, bár kétségtelenül belépve a tabuk világába, a <em>testvéri</em> jelleget az általánosan elfogadott normák szerint némiképp túllépve <em>szeretik</em> egymást. Mintha nem is <em>két</em> nővér lennének, test+vér, hanem még közelebb: <em>egy</em> test és <em>egy</em> lélek, nekem legalábbis ez jutott eszembe a szereplők - lehet, csak véletlenségből, de remekül sikerült - kiválasztásából: a két nő annyira hasonlít egymásra, hogy némelyik jelenetben nem is egyértelmű, melyiküket látni.</p>
<p>Ráadásul Mía, a fiatalabb nővér (<a href="https://www.imdb.com/name/nm1089900/?ref_=ttfc_fc_cl_t1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Martina Gusmán</a>) - az őt gyűlülő anya helyett is - az apjához kötődik, és ez a kötődés úgyszintén erősebb annál, amit közmegegyezés szerint elfogadhatónak gondolnánk.</p>
<p>Jó dolgukban nem tudják, mit csináljanak? Betegek mind? Nem gondolom, de látni kell a filmet, hogy megértsed, miért. Én igyekezem megmagyarázni, ez a blog dolga, de ehhez valamennyit el kell áruljak a tartalomból, akit ez rosszul érint, görgessen lejjebb.</p>
<p>Hogy valami nem stimmel a csilivili díszletek között, hamar sejteni lehet: az idős apát, Argentina egykori párizsi diplomatáját az ügyészségre idézik és bizonyos régi ingatlanügyekről faggatják, amikor rosszul lesz, kómába esik, és többé nem is ébred fel (aki azt hiszi, hogy ez már spoiler, téved, nem mondtam ugyanis meg, hogy mitől és hogyan hal meg az öreg, van mit nézzél még, az van). Mía vele volt, másik lánya, Eugenia (<a href="https://www.imdb.com/name/nm0067367/?ref_=ttfc_fc_cl_t5" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Bérénice Bejo</a>) hazasiet Franciaországból, előbb utóbb a pasikáik is előkerülnek, mindenki azon van, hogy jó családhoz méltóan együtt átvészeljék a tragédiát.</p>
<p>Ezzel szemben kiderül, a Quietud minden csak nem a <em>Nyugalom</em> szigete, a feszültség egyre csak nő, elfojtott, elhallgatott indulatok keresnek utat, hogy leuralják a szereplők életét, egészen az ölésig és az öngyilkosságig. Mindebben nem kis szerep jut az ördögi jelenség családanyának - akit remekül játszik Graciela Borges. A film végére nem csak az derül ki, hogy honnan szerezte a család az ingatlanokat (persze, hogy a diktatúrában nyúlták az eltüntetett ellenzékiektől), de hogy pontosan mi is történt, és hogy a két testvér mit tesz, hogy meghaladja a családja szörnyű múltját, ezt már neked kéne megnézned. <a href="https://www.filmin.es/pelicula/la-quietud?origin=searcher&origin-type=secondary" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Itt például meg is teheted</a>, az előzetes pedig:</p>
<p> </p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="640" height="360" src="https://www.youtube.com/embed/kA_j8stYYOU" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F06%2F17%2Fnoi_szeszely_la_quietud%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F06%2F17%2Fnoi_szeszely_la_quietud%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F06%2F17%2Fnoi_szeszely_la_quietud%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Női szeszély. La quietud"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://cineargentino.blog.hu/2019/06/17/noi_szeszely_la_quietud#comments"><img class="item_ctp" src="https://cineargentino.blog.hu/rss/image/post/id/14897496" border="0" /></a><br /></p>
család
diktatúra
Bérénice_Bejo
Pablo_Trapero
Martina_Gusmán
Graciela_Borges
0
argentin mozi
https://cineargentino.blog.hu
https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/laquietud.jpg
https://cineargentino.blog.hu/2019/05/26/ruhelle_a_profetasagot_la_larga_noche_de_francisco_sanctis
Rühellé a prófétaságot. La larga noche de Francisco Sanctis
2019-05-26T18:34:44+02:00
2019-05-26T18:34:44+02:00
cruz del sur
https://blog.hu/user/1273724
<p><img src="https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/larganoche.jpg" alt="larganoche.jpg" class="imgnotext" /></p>
<blockquote>
<p>"Mi közöm nékem a világ bünéhez?/ Az én lelkem csak nyugodalmat éhez./ Az Isten gondja és nem az enyém:/ senki bajáért nem felelek én". (Babits Mihály: <a href="http://mek.niif.hu/04300/04341/04341.htm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Jónás könyve</a>)</p>
</blockquote>
<p>Babits verse mindig lenyűgözött, ha arról gondolkodtam, tényleg szükségszerű-e bűzös borzoknak prédikálni a vitorlázó repülésről vagy hasonlók, bár én éppen Jónás vagyok egészen pontosan, mégpedig az a Jónás, aki Ninivével ellenirányba halad ütemes léptekkel, azaz a válaszom perpill egy nagyon határzott "nem". De ettől még inkább tisztelem azokat, akik tipródnak, igyekeznek magukon erőt venni, legyőzni a félelmet és/vagy a kényelmességet, a cinizmust, hogy <em>kiáltsanak a város ellen</em>, vagy csak tegyenek valami parányi, netán nagyobbacska dolgot az úgynevezett humánum jegyében, de a Várossal szemben, lásd még: aki dudás akar lenni... Ez a film valami ilyesmiről szól. <a href="https://www.imdb.com/title/tt5623224/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">La larga noche de Francisco Sanctis</a> (2016, Francisco Márquez, Andrea Testa).</p>
<p>Ahogy Európában a holokausztfilmekkel történni szokott, Argentínában időről időre föl- fölmerül, és nem csak a széljobbon, hogy vajon lehet-e még újat mondani diktatúra-témában. És ahogy a <a href="https://www.imdb.com/title/tt3808342/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Saul fiának</a> sikerült, úgy a fiatal függetlenfilmes csapatnak (<a href="https://www.pensarconlasmanos.com/info?fbclid=IwAR3Y6RgKgVJ7I5LbIRnvH3V5CsSM4kicYPbaph9_V6Pm586L-DeMajKfyzU" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Pensar con las Manos néven ők azok)</a> szerencsénkre szintén. </p>
<p>A film úgy tart feszültségben, hogy - hasonlóan a kiváló Piñeyro-mozihoz, <a href="https://cineargentino.blog.hu/2017/10/21/kamchatka_es_mi_ez_a_blog" target="_blank" rel="noopener noreferrer">a Kamchatkához</a> - nem folyik vér, nem tépnek le körmöket, de még egy gyanús reflektor sem villan, egyetlen sikolyt sem hallunk. Éppen csak végig kísérjük a végtelenül kispolgár Francisco Sanctist (<a href="https://www.imdb.com/name/nm0892799/bio?ref_=nm_ov_bio_sm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Diego Velázquez</a>) élete egyik legnehezebb éjszakáján: ha már megtudta, hogy kiket visz el reggelre a titkosszolgálat? a paramilitánsok? - kockáztassa-e a saját biztonságát azzal, hogy figyelmezteti őket?</p>
<p>1977-et írunk, Videla tábornok piszkos háborúja teljében. A kockázat valós.</p>
<p>Akik olvasták (én sajnos nem, de ezen igazíthatunk, tervezem legalábbis) a film alapjául szolgáló művet, <a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Humberto_Costantini" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Humberto Constantini</a> olasz zsidó gyökerű argentin író, költő 1984-es, hasonló című munkáját, állítják, a fimlrevitel is példás. Annak ellenére, hogy a regényben Sanctis egyes szám első személyben narrál, a filmben ezzel szemben nagyon is kívülről látjuk, mintha direkt őt kémlelnénk, szinte (?) nincs is kép, amin ne szerepelne. Remek színésznek kell ehhez lenni, voltaképpen színházi monodráma filmszalagon, Velázquez remekül megoldja szerencsénkre.</p>
<p>Kocsmákban, füstös mozikban, sötét utcákon bolyong (ok, éjjel van, de figyelem, Buenos Aires hatalmas város, ez nem lenne így, ha nem járnánk a kijárási tilalom idejében), néhány kritika Hitchcockot, mások Polanskit idézik föl, van benne valami. Nekem mégis inkább Chaplin a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=GLeDdzGUTq0" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Modern időkből</a>, a szánalomra méltó kispolgár, akit a politikai publicisták "hallgatag többségnek" neveznek, és akire éppen elviselhetetlen teher zúdul. </p>
<p>Zenénk sincs, hogy oldja (vagy fokozza) a feszültséget, egyetlen alkalommal hallani a rémes Roberto Carlos számot, <a href="https://www.youtube.com/watch?v=gYEeuR9APsw" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Un million de amigos</a>, voltaképpen macskagombolyaggal plusz egyszarvú a szivárványhídon facebook-naplementés változata annak, amit Jónástól idéztünk.</p>
<p>Sanctis nem volt mindig a főnökeinek bokázó gyáva irodista, valaha radikálbalos egyetemistaként még az irodalommal is próbálkozott - erre a semmiből felbukkanó, évtizedek óta nem látot ex-e (<a href="https://www.imdb.com/name/nm2109624/bio?ref_=nm_ov_bio_sm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Valeria Lois</a>) emlékezteti. Ő hozza az infót, a veszélyben lévő pár nevét és címét, mondja, az ura fejes a légierőnél, ő többet nem tehet, Sanctisra gondolt.</p>
<p>A nő nem Jónás Mindenhatója, ellenkezőleg, a sötétben rikító piros ruha, lakkozott vörös körmök kifejezetten ördögi jelenséggé teszik az érett szépasszonyt, mégis tesz valami jót, amennyiben végül (<em>SPOILERVESZÉLY! vigyázz!!!</em>) csak kimozdítja a kényelmesnek tűnő, de valójában lelkiismeretgyilkos kényelemből Sanctist.</p>
<p>Hogy időben-e? Mármint az áldozatok számára - ezt pont nem tudjuk meg, de nekem éppen ez tetszik a legjobban a filmben. Hogy a bürokrata addig tököl-e, amíg már mindegy (tanulság 1.) vagy ellenkezőleg: sokat tököl ugyan, hiszen nagy a tét, de ezzel megment két életet mármint a sajátján kívül (tanulság 2. bónusz katarzissal).</p>
<p>A filmet <a href="https://www.filmin.es/pelicula/la-larga-noche-de-francisco-sanctis?origin=searcher&origin-type=secondary" target="_blank" rel="noopener noreferrer">én itt néztem</a>, a trailer pedig (angol felírattal) ez:</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="640" height="267" src="https://www.youtube.com/embed/Tw59FHNj984" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F05%2F26%2Fruhelle_a_profetasagot_la_larga_noche_de_francisco_sanctis%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F05%2F26%2Fruhelle_a_profetasagot_la_larga_noche_de_francisco_sanctis%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F05%2F26%2Fruhelle_a_profetasagot_la_larga_noche_de_francisco_sanctis%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Rühellé a prófétaságot. La larga noche de Francisco Sanctis"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://cineargentino.blog.hu/2019/05/26/ruhelle_a_profetasagot_la_larga_noche_de_francisco_sanctis#comments"><img class="item_ctp" src="https://cineargentino.blog.hu/rss/image/post/id/14862826" border="0" /></a><br /></p>
diktatúra
Diego_Velázquez
piszkos_háború
Francisco_Márquez
Andrea_Testa
Pensar_con_las_Manos
Valeria_Lois
Humberto_Constantini
0
argentin mozi
https://cineargentino.blog.hu
https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/larganoche.jpg
https://cineargentino.blog.hu/2019/04/22/korlatolt_felelossegu_tarsasag_el_clan
Korlátolt felelősségű társaság. El Clan
2019-04-22T16:02:42+02:00
2019-04-22T16:02:42+02:00
cruz del sur
https://blog.hu/user/1273724
<p><img src="https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/elclan.jpg" alt="elclan.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p>Titkosszolgák sötét magánüzletei, társadalmi rendszereken átívelő immunitása - ugye mondtam, hogy vannak párhuzamok az argentin és magyar közelmúlt történelmében? A mozi valós eseményt dolgoz fel: a Puccio-család feje, idősödő állambiztonsági tiszt népes családja, kollégái és barátai közreműködésével, illetve félrenézése mellett emberrablásra szakosodott bűnbandát működtetett a nyolcvanas években. <a href="https://www.imdb.com/title/tt4411504/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">El Clan (Pablo Trapero, 2015)</a>.</p>
<p>Trapero filmjei előszeretettel kalauzolják a nézőt, ha esetleg magától nem lenne dolga arrafelé, az élet árnyékos oldalára, hősei olykor csaknem szentek (az <a href="https://cineargentino.blog.hu/2017/12/08/breking_dobbenet_nem_fogod_elhinni_argentin_mozi_az_atlatszo_videoblogjan" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Elefante blanco</a> nyomornegyedbe vezényelt misszionárius jezsuitái), máskor jobb sorsra érdemes, ilyen-olyan okból megcsúszott figurák (<a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/11/01/enyhito_korulmeny_carancho" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Carancho</a>, a zugügyvéd vagy a <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/06/19/elet_az_oroszlanketrecben_leonera" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Leonera hőse,</a> a gyilkossággal vádolt fiatal édesanya). A mostani helyszín a városi középosztály végtelenül hipokrita világa, ahol a - khm némi jóindulattal nevezzük így a katonai diktatúra titkosszolgáját: - tisztviselő családi házának pincéjében emberek raboskodnak.</p>
<p>Láncon, félmeztelenül, ütésektől véresen, csuklyával a fejükön. Pont úgy, ami a családfő, Arquímedes Puccio (<a href="https://www.imdb.com/name/nm0289856/?ref_=ttfc_fc_cl_t1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Guillermo Francela</a>) főállásában a szokásos ügymenet.</p>
<p>Puccio a diktatúra "piszkos háborúja" idején kezdte működtetni a bandáját, akkor, amikor a rendszer mindennapossá tette emberek nyomtalan eltüntetését, megkínzását és likvidálását. Talán megtetszett neki az ötlet, miért ne dolgozhatna saját zsebre, ha már élvezi vagy legalábbis nem zavarja a véres munka? - gondolhatta, bár ezt igazából sosem tudjuk meg, Puccio ugyanis sosem vallotta magát bűnösnek. A bíróság előtt azt vallotta, hogy az általa is csak harci mozgalmár nevükön ismert szervezők a családja életével zsarolták, hogy végezze el a piszkos munkát.</p>
<p>Márpedig a Család szent a számára, ez az "argentin <a href="https://www.imdb.com/title/tt0068646/?ref_=fn_al_tt_2" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Keresztapaként</a>" is emlgetett film egyik fő üzenete. Ahogy képesek élni a mindennapjaikat, a feleség frissítővel kínálja az újabb rablást tervező csapatot, a kisebb gyerekek házifeladatot készítenek, tévéznek, a nagyobbak pedig beszállnak az üzletbe. Elsősorban a nagyfiú, a rögbi-bajnok Alejandro (<a href="https://www.imdb.com/name/nm2306611/?ref_=ttfc_fc_cl_t3" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Peter Lanzani</a>), aki mintha maga is áldozatnak érezné magát, apja erős akarata áldozatának, miközben simán zsebre rakja a váltságdíjakból neki szánt részt, hogy szörfboltot nyisson, telket vásároljon és szép nőknek udvaroljon.</p>
<p>Kicsit zavarja, de azért nem nagyon, hogy apja áldozatai (<em>ez pl mindenképpen SPOILER VIGYÁZZ</em>), hiába fizet a rokonság, nem élik túl az akciókat, a Klán végez minddel (ahogy lenni szokott, egészen az utolsóig, akit a "nagy erőkkel kivonuló" rendődök kimenekítenek a pincéből). </p>
<p>Hiába, hogy dokumentumfilmszerűen egyszerű a történetmesélés - néha bevágják a sztoriba a végkifejletet, a rendőri rajtaütést, de ez is simán elmegy dokukelléknek -, a mozi remek, van annyira abszurd még így is, hogy Almodóvar bevállalja a producerkedést. Jobb is egyedül nézni, én legalábbis jobb szeretek magam elmélkedni a <em>nehéz</em> történeteken egy darabon. A Clan egyszerre fest képeket a történelemről, a végnapjait élő diktatúra kivételezettjeiről, arról, hogyan zsilipeltek át a friss demokráciába, mutat görbetükröt a középosztályról, amelyik szinte (?) bármire képes, hogy feljebb kapaszkodjon, lásd még szörfbolt.</p>
<p>A film végén, már a főcím előtt felíratozott "mi történt utóbb hőseinkkel?" részben fricskát kap maga az igazságszolgáltatás is. A halálbüntetést a barbár vérbosszú katagóriájába sorolom ugyan (továbbra is és teljes meggyőződéssel), de az, hogy a klán kültagjai megúszták egy ejnyebejnyével, s maga a főkolompos is szabadult 2008-ban, miközben mindent elkövettek ami Káin és Ábel óta a legfőbenjáróbb vétek, ide értve az újkori Btk-k létező összes súlyosító körülményét, nos ilyenkor kicsit akadozva érvelek a saját szelíd és humánus igazságom mellett.</p>
<p>Az előzetes angol felírattal alant, a kedves Youtube szerint "akár 13 euróért" megnézheted az egészet, nos én fizettem ugyan, de mindössze 2 eurót, sztem ennyit bőven megér, ha neked is, <a href="http://cineargentino.blog.hu" target="_blank" rel="noopener noreferrer">kattints</a>.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="640" height="360" src="https://www.youtube.com/embed/cV4jSwCrR44" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F04%2F22%2Fkorlatolt_felelossegu_tarsasag_el_clan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F04%2F22%2Fkorlatolt_felelossegu_tarsasag_el_clan%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F04%2F22%2Fkorlatolt_felelossegu_tarsasag_el_clan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Korlátolt felelősségű társaság. El Clan"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://cineargentino.blog.hu/2019/04/22/korlatolt_felelossegu_tarsasag_el_clan#comments"><img class="item_ctp" src="https://cineargentino.blog.hu/rss/image/post/id/14779926" border="0" /></a><br /></p>
család
diktatúra
Pedro_Almodóvar
Pablo_Trapero
Guillermo_Francella
piszkos_háború
Peter_Lanzani
0
argentin mozi
https://cineargentino.blog.hu
https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/elclan.jpg
https://cineargentino.blog.hu/2019/02/07/mit_hoz_a_mult_todos_lo_saben
Mit hoz a múlt? Todos lo saben
2019-02-07T21:44:43+01:00
2019-02-07T21:44:43+01:00
cruz del sur
https://blog.hu/user/1273724
<p><img src="https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/todos.jpg" alt="todos.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p>A film spanyol, a rendező iráni (a kétoszkáros <a href="https://www.imdb.com/name/nm1410815/?ref_=tt_ov_dr" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Ashgar Farhadi</a>), mégis itt a helye, naná, hogy Ricardo Darín miatt, meg mert a sztoribeli család fele argentin, de azért is, mert egyik kedves olvasóm erősen bíztatott. És mert én is régóta vadásztam a filmre, most sikerült (nem nekem, egy komának) levarázsolnia az internetekből. <a href="https://www.imdb.com/title/tt4964788/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Todos lo saben</a> (2018).</p>
<p>Mondhatnád kedves Olvasó, hogy minek töltögetek, miért nem megyek moziba, Magyarországon is adják elég nagy hájppal (Mindenki tudja) - nos, szolgálati közlemény: november óta nem lakom Magyarországon, persze, hogy ahol lakom, ott is nézhető, sőt, de sajnos nem az én környékemen, ez ugyanis egy tanya a Gibraltári-szorosban, a legközelebbi mozi 30 km, ennél a magyar falum is jobban állt filmszínházilag (nem). Viszont a lakhelyváltozás magyarázza esetleg, hogy kicsit bealudt a blog: az eredeti cél, a spanyol nyelv gyakorlása 0/24-ben pipa, ellentétben az internetbőséggel, ami pedig eléggé kellene a mozizáshoz. De igyekezem posztolgatni, van még mit, köszönöm a türelmet, a megértést és az érdeklődést - szolgálati közlemény vége.</p>
<p>Amúgy pedig jobb lett volna egy _igazi_ argentin filmmel visszatérni. A Todos lo saben nagy nemzetközi sztárparádéja - Farhadit és Darínt említettem, a két főszereplő pedig a hispán mozi, talán Antonio Banderas mellett és után, a nemzetközi jegypénztárak számára legkelendőbb áruja: a <a href="https://tribune.com.pk/story/1706991/4-penelope-cruz-javier-bardem-keep-spark-alive/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Penélope Cruz + Javier Bardem celebházaspár</a>. </p>
<p>Nos a film, ha nem is csalódás, kifejezett nézhető, de hát el vagyok kényeztetve, és Benneteket is igyekeztem elkényeztetni: jobbhoz vagyunk szokva, az van. Whodunit-játéknak lineáris, Tíz kicsi néger újrahasznosításnak sokkal jobb volt például a <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/09/23/tiz_kicsi_kanos_neger_los_que_aman_odian" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Los que aman, odian,</a> sokkoló, rokonmészárló kriminek a <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/04/29/csaladba_nem_ut_a_mennyko_nieve_negra" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Nieve negra</a>, társadalomkritikának pedig szinte bármelyik, amit eddig néztünk, nem linkelgetnék, mert bezsibbad az ujjam. Ha fő üzenetnek azt vesszük le, hogy vidéken mindenki pletykás, veszélyes és álszent, akkor nézzük inkább újra az <a href="https://cineargentino.blog.hu/2017/11/04/profeta_a_sajatjaban_el_ciudadano_ilustre" target="_blank" rel="noopener noreferrer">El ciudadano ilustrét.</a></p>
<p>Nevezzük minőségi szórakoztatásnak, de abból is volt sokkal minőségibb, hogy mást ne mondjak, az <a href="https://cineargentino.blog.hu/2017/11/12/popec_netfix-mozi_kozkivanatra_el_secreto_de_sus_ojos" target="_blank" rel="noopener noreferrer">El secreto de sus ojos.</a></p>
<p>Adott egy csinos asszonyka, aki a húga esküvőjére látogat haza Argentínából, ahol él, a spanyol kisvárosba, ahol született. Nagykamasz lánya és kisfia elkíséri, a férje azonban inkább állásinterjúkra jár odahaza. <em>(Vigyázat, fontos tartalmi elemeket is közlök mindjárt, akit ez rosszul érint, görgessen másfelé, köszönöm.)</em> A lagzi közepén a lányát elrabolják, egyre nyilvánvalóbb, hogy közeli ismerős, esetleg rokon lehet az elkövető, egy ideig mindenki gyanakszik kb mindenkire, Darínra a leginkább, tán mert ő élien, de a film végén kiderül, hogy ki volt/kik voltak (nem Darín), a lányt elengedik, a váltságdíjat lenyúlják, mivel a zsarukat nem vonta be senki, alighanem jó üzlet volt, Penélope/Laura és családja visszatér Argentínába. De addig megtudjuk, hogy a lány apja nem a férje (Darín), hanem az exe, Paco (Bardem), meg hogy erről csak hiszik, hogy nem tudja az egész falu (város?). Ennyi.</p>
<p>Nagymenők filmjénél szerintem elég kínos, de 2 óta 12 perc után is maradt egy raklap elvarratlan szál. Így például:</p>
<ol>
<li> vajon miért mászkál fel Irene, a nagylány feszt a templomtorony-órához, azon túl, hogy az óra szépen fotózható (idő? múlt? jajne),</li>
<li>mi lesz az ő, kettejük Rómeo és Júlia sztorijával? - a kispasi Paco unokaöccse, Paco ugye azért nem szerethette hivatalosan is Laurát annak idején, mert egy háziszolga fia volt, és most sem rajong érte a pereputty,</li>
<li>Paco idő közben megszedte magát, menő borász lett, részben azon a földön, amit Laura adott el neki, ez vajon mit üzen? Hogy utolsókból lesznek az elsők? Vagy lassan járj tovább érsz? Ötletem sincsen,</li>
<li>vajon mi a jelentősége Darín karaktere extrém vallásosságának? Alighanem semmi, de akkor miért?</li>
<li>miért nem szóltak a zsaruknak az elején? Ja, vágom, mert akkor nincs mozi, nincs vörös szőnyeg Cannes-ban.</li>
</ol>
<p>Íme az előzetes magyar felirattal, megvan ám az egész is (spanyol nyelven), de majd csak akkor tudom föltölteni, ha értékelhető mennyiségű bájtokhoz jutok, addig kitartás, esetleg mozi, kedves Olvasó:</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="640" height="360" src="https://www.youtube.com/embed/K1NwElHphY8" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F02%2F07%2Fmit_hoz_a_mult_todos_lo_saben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F02%2F07%2Fmit_hoz_a_mult_todos_lo_saben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2019%2F02%2F07%2Fmit_hoz_a_mult_todos_lo_saben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mit hoz a múlt? Todos lo saben"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://cineargentino.blog.hu/2019/02/07/mit_hoz_a_mult_todos_lo_saben#comments"><img class="item_ctp" src="https://cineargentino.blog.hu/rss/image/post/id/14613868" border="0" /></a><br /></p>
család
thriller
Penélope_Cruz
Javier_Bardem
Ricardo_Darín
Ashgar_Farhadi
népi/urbánus
whodunit
0
argentin mozi
https://cineargentino.blog.hu
https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/todos.jpg
https://cineargentino.blog.hu/2018/11/01/enyhito_korulmeny_carancho
Enyhítő körülmény. Carancho
2018-11-01T19:26:31+01:00
2018-11-01T19:26:31+01:00
cruz del sur
https://blog.hu/user/1273724
<p><img src="https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/carancho_1.jpg" alt="carancho_1.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p> </p>
<p>Hajlamos vagyok megsajnálni az ügyvédeket néha. Sok évet tanulnak, oké, utána vehetnek fényes, csatos cípőt és méretre szabott öltönyt, de a népszerűségi mutatójuk kb a parkolóellenőrök (hogy az milyen, lásd: <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/02/04/barki_lehet_szornyeteg_relatos_salvajes" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Relatos salvajes</a>) és a hullarablók indexével parallel. Nem, a hullarablós hasonlat nem túlzás: a film címe például egy gusztustalan dolgokkal táplálkozó <a href="http://avesargentinas-adrian.blogspot.com/2012/05/carancho.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">madárka neve</a>. <a href="https://www.imdb.com/title/tt1542852/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Carancho</a> (2010, Pablo Trapero).</p>
<p>A filmtörténet is tudja ezt, hogy mást ne mondjak, az Ördög ügyvédje <a href="https://port.hu/adatlap/film/tv/az-ordog-ugyvedje-the-devils-advocate/movie-1931" target="_blank" rel="noopener noreferrer">(The Devil's Advocate)</a>, Al Pacinóval és Keanu Reeves-szel, vagy a nekem máig alapvető <a href="https://www.imdb.com/title/tt0107818/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Philadelphia, </a>1993-ból, ahol Denzel Washington szépít ugyan a képen, de egyrészt van min, másrészt mégis csak ott hangzik el a legjobb jogász-simfelés evör:</p>
<blockquote>
<p>- Ügyvédek ezrei összeláncolva a tenger fenekén, mi az?</p>
<p>- Jó kezdet.</p>
</blockquote>
<p>A Carancho azonban leginkább klasszikus vígjáték, az 1966-os <a href="https://port.hu/adatlap/film/tv/sogorom-a-zugugyved-the-fortune-cookie/movie-50684" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Sógorom, a zugügyvéd</a> (The Fortune Cookie) véres és dark változata. Annyira <em>dark/film noir</em>, hogy gyakorlatilag sötétben, esetleg lámpafénynél játszódik, ha véletlenül nappal van, a szereplők gyorsan behúzzák a függönyt. Sosa, a carancho (Ricardo Darín) ugyanis még csak nem is a csatos cipős kategóriában versenyez: engedélyét bevonták, a kártérítési maffiának kénytelen dolgozni.</p>
<p>Igen, ilyen is van: kártérítési maffia. Évente nyolcezer halott és több tízezer baleseti sérült az argentin utakon - ez kitermelte a saját alvilágát. Helyszínelő és nyomozó zsaruk, komplett baleseti sebészetek, és persze felhajtó és meggyőző verőemberek dolgoznak az "alapítványként" működő jogászbünözőknek. Ráveszik a sértetteket és/vagy a hozzátartozókat a pereskedésre, a kártérítés zömét kitevő sikerdíj fejében. A gyakorlatban: elsőként, a konkurens hiénát beelőzve kell érkezni a baleseti helyszínre, tunkolni a kórházi folyosókon, ha pedig nem történt semmi, kreálni álsérüléseket.</p>
<p>Kemény világ ez, bár Trapero filmjei - amit eddig láttunk legalábbis, vö. <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/06/19/elet_az_oroszlanketrecben_leonera" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Leonera</a> és az <a href="https://cineargentino.blog.hu/2017/12/08/breking_dobbenet_nem_fogod_elhinni_argentin_mozi_az_atlatszo_videoblogjan" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Elefante blanco,</a> a rendező csinált ugyanis <a href="https://www.cineismo.com/criticas/familia-rodante.htm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">vígjátékot is</a>, arról majd legközelebb - általában remekek ugyan, de nem az élet csillámpónis oldalát mutatják be, ellenkezőleg: a Leonera a női börtönben, az Elefante blanco Buenos Aires felszámolás alatt álló nyomornegyedében játszódik.</p>
<p>Sosát szegényt többször is pépesre verik a majdnem 2 órás mozi alatt, de ez normál üzleti kockázat, azt hiszem, szerinte is. Igazán akkor durvul el a helyzet, amikor úgy dönt, hogy kiszáll. Kiszáll, mert elveszti egy kedves kuncsaftját, részben a saját hibájából - kicsit túltolták a biztosítási csalást -, és kiszáll, mert szerelmes lesz.</p>
<p>A Leonera és az Elefante blanco apropóján vádoltam azzal Traperót, hogy amilyen arcbavágóan realisztikus módon mutatja be az élet legsötétebb bugyrait, a bádogvárosokat, drogkartelleket, a börtönkörletek világát, olyan elnagyolt, már-már közhelyes a szerelmi történetszövés. Nos, visszakozom, ez a Caranchóra nem igaz. Sosa egy fiatal mentőorvossal jön össze - Luján doktornőt Trapero állandó női főszereplője (felesége és cégtársa), <a href="https://www.imdb.com/name/nm1089900/?ref_=tt_ov_st_sm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Martina Gusmán</a> alakítja, aki már ránézésre sem tizenkettő=egytucat szépség, karaktere pedig úgyszintén nem mindennapi: nem része a maffiának, de tud róla, mégis képes tiszta maradni a mocsokban, a stresszt, a vért, a halálokat és a halálos fáradtságot azonban csak keményen drogozva viseli. A lábfején szúrja magát.</p>
<p>Nem árulkodom, hogy összejön-e nekik kiszállni a bűnből, aki a Leonerát látta, bízhat benne, hogy van remény, aki viszont az Elefante blancót is, az gyanakodhat, hogy sajnos nem biztos:</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="640" height="271" src="https://www.youtube.com/embed/aVD7B4ZBiFk" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F11%2F01%2Fenyhito_korulmeny_carancho%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F11%2F01%2Fenyhito_korulmeny_carancho%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F11%2F01%2Fenyhito_korulmeny_carancho%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Enyhítő körülmény. Carancho"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/11/01/enyhito_korulmeny_carancho#comments"><img class="item_ctp" src="https://cineargentino.blog.hu/rss/image/post/id/14338205" border="0" /></a><br /></p>
film_noir
Ricardo_Darín
Pablo_Trapero
Martina_Gusmán
0
argentin mozi
https://cineargentino.blog.hu
https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/carancho_1.jpg
https://cineargentino.blog.hu/2018/10/27/minden_kretai_hazudik_cenizas_del_paraiso
Minden krétai hazudik. Cenizas del paraíso
2018-10-27T18:33:08+02:00
2018-10-27T18:33:08+02:00
cruz del sur
https://blog.hu/user/1273724
<p><img src="https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/cenizas.jpg" alt="cenizas.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p>Nem hittem volna, hogy valaha is tetszeni fog egy film, aminek az első fél percében lelőnek egy lovat. Azt mondjuk erősen remélem, hogy a <em>valóságban</em> ló is csak annyira halt meg, amennyire a két főszereplő, a megfélemlíthetetlen és megvesztegethetetlen bírót játszó Héctor Alterio és az ő <em>kismenye</em>, Leticia Brédice. <a href="https://www.imdb.com/title/tt0124312/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Cenizas del paraíso</a> (Marcelo Piñeyro, 1997). <a href="http://www.buenosaires.gob.ar/participacionciudadana/participa-en-obras-de-tu-barrio/obras-comuna-15/paseo-de-la-fama-cenizas-del-paraiso" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A kép innen</a>, az eredeti a <a href="https://www.noticiariosur.com.ar/barrio/paseo-de-la-fama-del-cine-nacional" target="_blank" rel="noopener noreferrer">filmes hírességek sétányán</a> látható Buenos Airesben.</p>
<p>A film pszichokrimi, a törvényszéki változatból, hasonló az Oscar-díjas Campanella-filmhez, a 2009-es <a href="https://cineargentino.blog.hu/2017/11/12/popec_netfix-mozi_kozkivanatra_el_secreto_de_sus_ojos" target="_blank" rel="noopener noreferrer">El secreto de sus ojos-hoz</a>, nekem be is jött legalább annyira, talán másoknak is, mert ha Oscart nem is, de a spanyol Goya-díjat és még pár kisebb ezt-azt azért besöpört. Családi dráma, szerelmi és maffiás-korrupciós is egyszerre, minden szálat következetesen kifejtve.</p>
<p>Ráadásul két zseniális színész, a már említett Alterio és Sbaraglia elviszi a hátán az egész sztorit, a bűntényeket kinyomozó, szintén nagy kedvenc színésznőnek (Cecilia Roth), ezúttal peche van: bár ő teszi a dolgát profin, de a színtelen-szagtalan (kifejtetlen?) karakterben, ami neki jutott, kb ennyi van, és nem több. Alterio és Sbaraglia, apa és fia ellenben annyira remekelnek, hogy feledtetni tudják, hogy a többi főszereplő, nos nem hoz többet, mintha a falum művházában kasztingoltak volna.</p>
<p>Kik is a többiek? A Sbaraglia-karakter Pablo két öccse: az orvos Nicolás és Alejandro, a fotós, illetve Alejandro nője, Ana. <a href="https://www.imdb.com/name/nm0117580/?ref_=ttfc_fc_cl_t5" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Brédice</a>, az argentinmozik egyik ügyeletes jócsaja, itt még aligfelnőtt, nagyon fiatal nő, kétségtelenül dekoratív jelenség, ezt párszor a maga természetességében is módunk van megszemlélni, mégis úgy érzem, hogy a rendező túlértékeli a művésznő esztétikai erényeit. Az nagyon is hihető, hogy a három fivér egyemberként szexelne vele, az viszont kevésbé, hogy a legsötétebb érzelmeket képes kiváltani akár belőlük vagy bárki másból (jó hír, hogy Piñeyro tud valamit a férfi-esztétikumról is: Sbaraglia, mondhatni - bár mintha ezt már jeleztem volna, ha máskor nem, a szintén Piñeyro-mozi <a href="https://cineargentino.blog.hu/2017/12/25/a_meleg_bonnie_es_clyde_plata_quemada" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Plata quemada</a> ismertetőjében -, figyelemre méltó jelenség, ráadásul, nagy szerencsénkre, tényleg remek művész). És ejtsünk szót a mellék-mellékszerepre kárhoztatott <a href="https://www.imdb.com/name/nm0181300/?ref_=ttfc_fc_cl_t10" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Rita Cortréséről</a>, méghogy a színészetben a tálentum a fontos, jajnemár, Gobbi Hildás karakter, láttuk már pszichopata szakácsnőként (<a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/02/04/barki_lehet_szornyeteg_relatos_salvajes" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Relatos salvajes</a>), most a bíróság folyosóját takarítja. </p>
<p>A Makantasis-család felsőközéposztálybeli, a hagyományait őrző görög bevándorló família: Costa, a papa, ahogy mondtuk, szigorú bíró, felnőtt fiainak jó apja, Pablóval kollégák is: nagyfia szintén jogászember. A három fiú szerető, jó testvér - ebbe az idillbe zavar be Ana, aki a legfiatalabb Makantasis-fivér, Alejandro Első Nagy Szerelmeként költözik be a közös villába, és aki történetesen éppen annak a maffiavezérnek az egyszem, elkényeztetett lánya, aki ellen az öreg bíró folytat egyre veszélyesebb nyomozást. Alejandro fülig szerelmes Anába, akit viszont lenyűgöz az egész család, ahogy a házvezetőnő kérdésére rajongó mosollyal mondja: igen, hozzámegyek Alejandróhoz, meg a többiekhez is, a fiúkhoz, a papához, és magához is.</p>
<p>Nicolás-szal túl is lépik a távolról rajongás határait, sőt, Pablóra is hatással van a nő, de ő ellenáll, a tippen az, hogy ő, ügyvédként többet tud Ana apja, Francisco Muro viselt ügyeiről.</p>
<p>Muro olasz, Makantasisék görögök, az olaszok maffiáskodnak, a görögök pedig tányérokat csapkodnak szirtaki közben, hát ezen az etnokaptafán még lehetett volna dolgozni kicsit, csak szólok. A görögség ugyanakkor mégis csak jó háttér: a súlyos családi dráma voltaképpen egy XX. század végére optimalizált sorstragédia, erős, színpadias, mégis odaillő jelképekkel: egyebek mellett a már említett lóhalál vagy a hamu, amiből a film címe is született. És persze a tánc, ezúttal a görög körtánc, a szirtaki, úgyis mint dialógus nélküli történetmesélés és vallomás, amiről már észleltük, hogy mennyire fontos kelléke a Piñeyro-moziknak: a meleg bankrablók tangóznak (már linkeltem a Plata quemadát), az anarchista öreg valcerozik (szintén Altero a <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/01/13/caballos_salvajes" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Caballos salvajes-ben</a>, ahol úgyszintén Sbaraglia a partnere), Roth és Ricardo Darín, a diktatúra elől bujkáló házaspár swingszerű összebújása a <a href="https://cineargentino.blog.hu/2017/10/21/kamchatka_es_mi_ez_a_blog" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Kamchatkában</a>.</p>
<p>Ilyen előzmények után történik két tragédia: Costas bíró lezuhan a bíróság épületének tetőteraszáról, majd valaki 15 késszúrással meggyilkolja Anát. Teller/Roth bírónő feladata, hogy kibogozza a szálakat: a Costas bíróval véletlen baleset történt-e, öngyilkos lett esetleg, netán megölték, s ki végzett Ana Muróval, összefügg-e a két eset. A Makantasis-fiúk nem könnyítik meg a nyomozást: mindhárman, külön-külön, egymást védve, magányos elkövetőként magukra vállalják Ana meggyilkolását. </p>
<p>A film ugrál múltban és jelenben, ugyanazokat az eseményeket ismerjük meg a három fiú, majd az áldozat nézőpontjából, de semmi fölösleges ismétlés vagy unalom, végig pörög a több mint 2 órás mozi, sőt, néztem volna tovább is simán - amennyiben a befejezés elnagyolt kicsit, mintha a rendező is megunta volna a kétszáz kilométeres filmszalagját vagy csak megálljt parancsolt a költségvetés. Ahogy a bírónő mondja: <em>"bármi történjék is velük, az nem lesz az igazság".</em></p>
<p>A film pedig:</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="640" height="480" src="https://www.youtube.com/embed/zPec0nHkU10" frameborder="0" allow="autoplay; encrypted-media" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F10%2F27%2Fminden_kretai_hazudik_cenizas_del_paraiso%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F10%2F27%2Fminden_kretai_hazudik_cenizas_del_paraiso%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F10%2F27%2Fminden_kretai_hazudik_cenizas_del_paraiso%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Minden krétai hazudik. Cenizas del paraíso"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/10/27/minden_kretai_hazudik_cenizas_del_paraiso#comments"><img class="item_ctp" src="https://cineargentino.blog.hu/rss/image/post/id/14325593" border="0" /></a><br /></p>
család
Leticia_Brédice
Cecilia_Roth
Leonardo_Sbaraglia
Héctor_Alterio
Marcelo_Piñeyro
0
argentin mozi
https://cineargentino.blog.hu
https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/cenizas.jpg
https://cineargentino.blog.hu/2018/10/23/elschmittelt_keresztut_hombre_mirando_al_sudeste
Akarsz róla beszélni? Hombre mirando al sudeste
2018-10-23T17:38:40+02:00
2018-10-23T17:38:40+02:00
cruz del sur
https://blog.hu/user/1273724
<p><img src="https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/hombre-mirando-al-sudeste-aka-man-facing-southeast-1986-1.jpg" alt="hombre-mirando-al-sudeste-aka-man-facing-southeast-1986-1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p><em>"Ha valaki haldoklik, maguk hagyják, hadd haljon meg. Valaki segítséget kér, maguk elfordítják a tekintetüket. Vannak, akik éhesek, maguk viszont eltékozolják, amijük van. Aki szenved a szomorúságtól, azt bezárják, hogy ne kelljen ránézniük. Aki módszeresen alkalmazkodik ezekhez a körülményekhez, el tudja kerülni az áldozatokat, mintha nem is léteznének, jólöltözött lehet, adózik, misére jár, de ne nekem ne tagadja, hogy beteg. A maga valósága elborzasztó, doktor. Miért nem hagyják csak egyszer abba az álszentséget, és keresik az őrülteket ezen az oldalon?"</em></p>
<p><span>Tényleg? Miért nem? <a href="https://www.imdb.com/title/tt0091214/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Hombre mirando al sudeste</a> (Eliseo Subiela, 1986).</span></p>
<p>Tudjátok már, hogy eléggé kedvelem Subiela mozijait. De ez a film most sokkal kevésbé - öncélúan? vajon mi az az <em>öncél</em>? - lila, mint amiket eddig nézegettünk. Alig három évvel vagyunk a katonai diktatúra bukása után, az <em>elmúlthétév</em> az állampolgárai és sokminden egyéb mellett gyűlölte és üldözte a pszichoanalízis tudományát is - a diszciplína védelme is a film, a drogok és az elektrosokk világán túli lélekgyógyításé. Freud és Jézus nyomán, illetve az amerikai sci-fi író, <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Philip_K._Dick" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Phillip K. Dick</a> hatása alatt.</p>
<p>Freudot a <a href="https://revistas.uptc.edu.co/index.php/linguistica_hispanica/article/view/2341/4934" target="_blank" rel="noopener noreferrer">hozzáértő kritikusok mondják,</a> hogy merre keressük a sztoriban, kb a lényeg: az érzéki örömökből nem feltétlen következik a boldogság. Jézus és az elmegyógyintézetben ápolt Rantes (Hugo Soto) között kicsit sem nehéz megtalálni a párhuzamot. Már csak külsőre sem: az aszkétikusan vékony, intelligens, szép arcú fiatal férfi prófétai jelenség, egyes filmkockák az arcunkba is vágják a hasonlóságot: templomi orgonán játszik, karmesterként tömegeket vezényel, betegtársai apostol/tanítványokként követik, később a szadisztikus kórházi rendszer ágyhoz kötözi fehér gyolcsokkal - pont mint egy stáció festménye egy barokk templomban, akárcsak a pillanat, amikor Beatriz - Beatriz <em>Dick</em>, tisztelet az inspirációnak - etetni próbálja az ölében fekvő élettelen testet.</p>
<p>Rantes apoteózisa maga a cselekmény: állítja, másik civilizációból érkezett, tanulmányoznia kell az emberiséget, de nem marad kivülálló szemlélő, segít, méghozzá a rászorulókon, a saját ételét is megosztja, de apróbb csodatételekkel is képes trükközni - ez az a pont, amiért a néző sejtheti, hogy Rantes valóban több és más, mint a bolondokháza szokásos lakói, az pedig, hogy kimagasló intelligenciája ellenére nem szökik meg, hanem beteljesíti a végzetét, ismét csak krisztusi párhuzam.</p>
<p> A sztori rövid: Rantes bizalmas viszonyba kerül kezelőorvosával (Lorenzo Quinteros), a fásult középkorú Denis doktorral, aki kedvezményeket jár ki neki, így a fiú voltaképpen elégedett életet él az elmekórházban. Egészen addig, amíg az intézmény vezetése tudmást nem szerez az esetről, s az igazgató ukázba nem adja a hagymányos brutális "kezelési módszerek" használatát az egyébként csak ímmel-ámmal tiltakozó Denis doktornak.</p>
<p>Az erős befejezést igyekezem nem elspoilerezni, de tartok tőle, hogy, ha másból nem is, de a krisztusi párhuzamból már kitaláltátok. A film akár szcientológus kurzusmű is lehetne, mégsem a pszichiátria-ellenes bizniszegyház kapta fel (szerencsére), hanem a hollywoodi filmipar látott benne fantáziát, sajnos azonban (vagy nem sajnos?) nem hivatalos remake készült, hanem <a href="http://viajarleyendo451.blogspot.com/2015/01/hombre-mirando-al-sudeste-y-los-plagios.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">szimplán elschmittelték a sztorit</a>. Így készült a <a href="https://www.imdb.com/title/tt0272152/?ref_=nv_sr_1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">K-Pax</a> című Kevin Spacey-mozi 2001-ben. Spacey "Rantes" volt, K-Pax pedig a bolygó neve, ahonnan érkezett.</p>
<p>Subiela egy ideig perelte a filmet készítő Universalt a sztori miatt. A hollywoodiak azzal védekeztek, hogy Gene Brewer <a href="http://www.genebrewer.com/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">1995-ben megjelent kisregényét </a>vitték filmre, végül Subiela sokallta a költségeket és hagyta a fenébe a procedúrát. Akik mindkét filmet látták, állítják: a párhuzam letagadhatatlan, ilyen véletlen nincs, az argentin változat ellenben fényévekkel különb minőség. Én csak azt láttam, és tényleg remeknek tartom, ha nem is a megszokott, elsősorban az érzékeinket gyönyörködtető, költői mese, ellenkezőleg, meglehetősen nyomasztó tartalom, konkrét: simán kinyírnánk a Megváltót ma is, mert idegen a Rendszertől, de lehet, megnézem a másikat is - Spacey-t bírom a House of Cards óta nagyon -, ti pedig itt tudjátok az eredetit:</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="640" height="480" src="https://www.youtube.com/embed/GnOA3O87i5I" frameborder="0" allow="autoplay; encrypted-media" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F10%2F23%2Felschmittelt_keresztut_hombre_mirando_al_sudeste%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F10%2F23%2Felschmittelt_keresztut_hombre_mirando_al_sudeste%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F10%2F23%2Felschmittelt_keresztut_hombre_mirando_al_sudeste%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Akarsz róla beszélni? Hombre mirando al sudeste"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/10/23/elschmittelt_keresztut_hombre_mirando_al_sudeste#comments"><img class="item_ctp" src="https://cineargentino.blog.hu/rss/image/post/id/14316989" border="0" /></a><br /></p>
plágium
Eliseo_Subiela
Lorenzo_Quinteros
Hugo_Soto
Inés_Vernengo
0
argentin mozi
https://cineargentino.blog.hu
https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/hombre-mirando-al-sudeste-aka-man-facing-southeast-1986-1.jpg
https://cineargentino.blog.hu/2018/10/07/suritett_hely_un_lugar_en_el_mundo
Sűrített hely. Un lugar en el mundo
2018-10-07T23:49:36+02:00
2018-10-07T23:49:36+02:00
cruz del sur
https://blog.hu/user/1273724
<p><img src="https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/odeon_fotograma.jpg" alt="odeon_fotograma.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>Visszatérő karakter az argentin mozikban a ghandisan szelid öreg anarchistáké: <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/01/13/caballos_salvajes" target="_blank" rel="noopener noreferrer">bankot,</a> máskor <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/06/29/kozfeladatot_ellato_szemely_el_ultimo_tren_corazon_de_fuego" target="_blank" rel="noopener noreferrer">vonatot rabolnak</a> jótékony célokra, esetleg <a href="https://cineargentino.blog.hu/2017/11/21/csaladallitas_kibeszeloshow_conversaciones_con_mama" target="_blank" rel="noopener noreferrer">random tüntetnek</a> vagy csak <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/09/16/lugares_comunes" target="_blank" rel="noopener noreferrer">filozófálgatnak</a>, de nagy felfordulást nem okoznak a világért sem. </p>
<p>Elméletem szerint azért nem, mert pont ennyi viselhető el, ennyi képes rokonszenvet kiváltani a nyugati világ (ide értve a nagyvárosaiban mindenképpen európaias Argentínát) mozirajongó ballib értelmiségéből: a kommunista, aki a légynek sem árt = bátran rokonszenvezhetek vele, nem kezdenek zuhanásba a részvényeim, nem törnek be a kirakatok és biztosan nem sztrájkol a vasút, pont, amikor utaznom kellene.</p>
<p>És akkor hopp, itt van Mario (Frederico Luppi), a világot látott, középosztálybeli tanárember, aki egészen keményben nyomja: a film második harmadában fölgyújta a falusi gyapjú-szövetkezet teljes raktárkészletét, hogy ne adják el áron alul a helyi oligarchának. <a href="https://www.imdb.com/title/tt0104774/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Un lugar en el mundo </a>(1992, Adolfo Aristarain).</p>
<p>Mario Madridban vészelte át a katonai diktatúrát, hogy azután Agrentínába igen, de a fővárosba a rossz emlékek okán inkább ne térjen vissza. Meghúzza magát egy Isten háta mögötti faluban, orvos feleségével (Cecilia Roth) és kamasz nagyfiával. Mario falusi tanító lesz, még reggeli zsömlét is süt a lóháton érkező parasztgyerekeknek, Ana, a felesége háziorvos, akinek küldetése a helyi népek oltása a nyavalyák ellen, ebben egy remek karakterű fiatal apáca segíti önkéntesként. Fiúk, Ernesto (Gastón Batyi) segíti a munkájukat, szabad idejében pedig lovas kocsiján versenyezget a falusi postavonattal.</p>
<p>Ebbe az idillbe toppan be Hans, a spanyol geológus (José Sacristán), aki a helyi zöldbárónak dolgozik - kezdetben azt hazudják, hogy olajat keresnek a zsírosgazda saját földjén, utóbb kiderül, sokkal inkább a kisebb gazdák földjeit vásárolnák fel üveggolyóért, hogy azután vmi multinak adják tovább, ami vízierőművet tervez, hoteleket és általában kurvanagy fejlődést. </p>
<p>Hans, annak ellenére, hogy a főgonosznak dolgozik, bizalmas barátságba kerül Mario családjával, afféle igazi jóminőségű kapcsolat, miközben utalnak rá jelek például, hogy egy másik planétán, egy másik életben közelednének egymáshoz Anával, szóba sem kerül, hogy kijátszák ezt a kártyát, egyszerűen tisztességesek mind, jó nézni, hogy létezik ilyesmi. Ahogy jó nézni Mario egyre esélytelenebb próbálkozását az ellenállásra - ok, nem _mindig_ jó nézni, a család birkáinak a torkát elvágó, a házára horogkeresztet mázoló csürhe támadása inkább nyomasztó, ha nem is meglepő fordulat például -, arra, hogy rábeszélje a falusiakat, hogy ne kapituláljanak a pénzeszsákoknak, ne adják se a földjeiket, se dömpingáron a gyapjút - az elkerülhetetlen kudarc közelsége vezet a kétségbeesett raktárgyújtogatáshoz.</p>
<p>Ami a film egyik gyengéje is: hihetetlen, hogy nem bukik le, de nem is keresik a gyújtogatót. Maga a keret sem érthető igazán: kicsit sincsen elmagyarázva, hogy Ernesto húsz év után minek és miért épp akkor tér vissza a faluba (spoiler: az apja sírjánál szomorkodni). Azért viszont nagy köszönet az alkotóknak, hogy nem használták a kínálkozó giccsklisét: nem mutatták be, mi lett húsz év múlva Ernesto tiniszerelmével, akit akkor a lány eléggé bunkó csicska - a zölbárónak dolgozó - faterja választott le a fiúról randa erőszakkal. Jobb, hogy ezt meghagyták a fantáziánknak, a tippem egyébként nem a szélescsípőjű, ötgyerekes, félig írástudatlan tehenész asszonyság, sokkal inkább, hogy prosti valamelyik közeli négyszámjegyű út kamionparkolójában. #írjuktovábbamozit</p>
<p>Az Un lugar... hasonló témát boncolgat, mint a tíz évvel későbbi <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/09/16/lugares_comunes" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Lugares comunes</a>, a szintén Aristarain-Luppi mozi: mihez kezd a faltól-falig könyvek között élő, (jó értelemben vett) magasértelmiség, amikor kénytelen szembesülni a könyvtároktól messzi világgal, mihez a balos gondolkodó, ha látja, a romantikán túli valóságban milyen brutális és egyszersmind milyen megalkuvó a proletariátus, amit pedig őneki hivatalból babusgatnia kellene. A később készült film irodalmi igényű szöveggel narrált filmes esszé, az Un lugar... azonban kőkemény western. Nekem bejön mindkettő, talán ez a második (időrendben első) jobban üt.</p>
<p>Mások is kedvelhették. <a href="https://elpais.com/diario/1993/02/23/cultura/730422005_850215.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Nagy meccs folyt</a> ugyanis az Oscar-jelöléséért a nemangolnyelvű mozi kategóriában. Argentína azonban végül a már szintén posztot Subiela-alkotást, az <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/08/26/xxx_el_lado_oscuro_del_corazon" target="_blank" rel="noopener noreferrer">El lado oscuro del corazónt</a> küldte versenybe. Hogy jól tették-e, el lehet rajta vitatkozni. Tudjátok, drága Olvasók, hogy hatalmas Subiela-rajongó vagyok, az El lado... pedig különös kedvencem. De. Legyünk objektívek: az a film annyira elvontan lila, hogy a fal adja a másikat. Esélye sem volt (és ugye tényleg nem volt) elvinni a szobrocskát a művészetet csak bizonyos korlátok között elviselő Filmakadémiától.</p>
<p>Aristarain mindenesetre futott még egy kört: arra hivatkozva, hogy uruguayi felesége volt a jelmeztervező és besegített a forgatókönyvbe is, a montevideói filmes tótumfaktumok áldásával uruguayi színekben nevezték a mozit. Ráadásul sikerrel: az Un lugar... bekerült a végső körös jelöltek közé. Csakhogy a hollywoodi Filmakadémia - formálisan egy mexikói újságíró leleplező cikkéből - tudomást szerzett róla, hogy vitatottak a mozi jogai, s a filmet így kizárták a versenyből. Ez nem túl gyakori retorzió, összehasonlításképp <a href="https://index.hu/kultur/zene/2014/01/30/visszavonjak_az_oscar-jelolest_amit_a_szerzo_mutyizott_ossze/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">itt egy magyar cikk</a> a visszavont jelölésekről, ami azonban sajnos tuti, hogy nem teljes, hiszen egy példa egészen biztosan hiányzik belőle, történetesen éppen ez.</p>
<p>Más versenyeken tarolt az Un lugar.., ezek azonban mind a latin világ "belső" megmérettetései (Goya, Cóndor del Plata, Concha de Oro), a hispán közegen túli dicsőség sajnos elmaradt a kínos belháború miatt.</p>
<p>Mi azért megnézhetjük, például itt:</p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="640" height="468" src="https://www.youtube.com/embed/1Qn7TKL7rCk" frameborder="0" allow="autoplay; encrypted-media" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F10%2F07%2Fsuritett_hely_un_lugar_en_el_mundo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F10%2F07%2Fsuritett_hely_un_lugar_en_el_mundo%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F10%2F07%2Fsuritett_hely_un_lugar_en_el_mundo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Sűrített hely. Un lugar en el mundo"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/10/07/suritett_hely_un_lugar_en_el_mundo#comments"><img class="item_ctp" src="https://cineargentino.blog.hu/rss/image/post/id/14285639" border="0" /></a><br /></p>
western
Oscar-díj
Cecilia_Roth
Uruguay
népi/urbánus
Frederico_Luppi
Adolfo_Aristarain
0
argentin mozi
https://cineargentino.blog.hu
https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/odeon_fotograma.jpg
https://cineargentino.blog.hu/2018/10/02/szinhaz_az_egesz_tanulsagok_kezdo_forradalmaroknak_el_dedo_en_la_llaga
Színház az egész: tanulságok kezdő forradalmároknak. El dedo en la llaga
2018-10-02T00:12:29+02:00
2018-10-02T00:12:29+02:00
cruz del sur
https://blog.hu/user/1273724
<p><img src="https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/1324_pel_02des1.jpg" alt="1324_pel_02des1.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p> </p>
<p>Két spanyol vándorszínész és egy középiskolai irodalomtanár forradalmat csinál egy alapvetően erősen rétegigényeknek szóló avantgarde színházi előadással. Nagyon helyesen teszik: öntudatot adnak az apátiába sűllyedt argentin kisvárosnak, megmutatják, hogy ér, sőt, nagyon is lehetséges szembe menni olyan hatalmasságokkal, mint a választásra készülő korrupt polgármester és az általa erőltetett baljós gigaberuházás, a tájidegen, a helyi üzletek letarolásával fenyegető ötcsillagos szálloda. <a href="https://www.imdb.com/title/tt0116063/?ref_=ttfc_fc_tt" target="_blank" rel="noopener noreferrer">El dedo en la llaga</a> (1995, Alberto Lecchi)</p>
<p>Hahó, fiúk, erre is jöhetnétek.</p>
<p>Nyilván nem mindenki egyformán rebellis. A színészek közül például Eduardo (<a href="https://www.imdb.com/name/nm0253216/?ref_=ttfc_fc_cl_t3" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Karra Elejalde</a>) inkább az, mint komája, Ángel (<a href="https://www.imdb.com/name/nm0700206/?ref_=ttfc_fc_cl_t2" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Juanjo Puigcorbé</a>), akit néha mintha kínosan is értintene, hogy társa naponta háromszor megy neki kb a Téli Palotának. Eduardo régi cimborája, Tolosa (a mindig és ezúttal is nagyszerű <a href="https://www.imdb.com/name/nm0334882/?ref_=ttfc_fc_cl_t1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Dario Grandinetti</a>), bölcsészember, afféle fehérgalléros munkásvezér: a balos uruguayi írót, Eduardo Galeanót - <a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Las_venas_abiertas_de_Am%C3%A9rica_Latina" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Las venas abiertas de América Latina -</a> idézve odabasz az imperalista agressziónak a diákjaival működtetett félkalóz rádióadón, és megtapsolja a színészeket, akik bolonddá teszik előadásukkal a helyi tenderarisztokrácia mulatságát. Ami történetesen tömegverekedéssé fajul - de Tolosa és Eduardo így legalább üdvözölheti egymást iksz év után. Rács mögött az őrizetben.</p>
<p>Persze hogy a kínos előzmények nyomán a <em>végtelenül felcsúti</em> polgármester minden követ megmozgat, hogy Eduardo és Ángel ne léphessenek fel többet a városban. Csakhogy ők éppen erre készülnek: Tolosa diákjaival hoznának össze egy előadást, rendbe is teszik hozzá a romos színházépületet, hogy azután beleálljanak a hadviselésbe nem csak a polgival, de még az eléggé karhatalmistaként viselkedő karhatalmistákkal is.</p>
<p>Elspoilerezem, mert nem megy másképp levonni a tanulságot: miután mindenhonnan kitiltják és mindenhol zaklatják őket, egy romos gyárudvaron, zártkörű rendezvény, úgyis mint születésnapi mulatság címen csak megtartják végül az előadást. Segítőik jellemfejlődése klasszikus színházakat idéz: a kisváros népe kezdetben zászlólengetve támogatta a polgármestert, Tolosa diákjait pedig csak ímmel-ámmal érdekelték a közügyek, majd fokozatosan, kezdetben aggódva, később egyre lelkesebben felsorakoztak mind a lázadó művészek mellett. Mígnem elegen lettek ahhoz, hogy ...</p>
<p>... hogy győzzenek? Na ezt pont nem tudjuk meg, a film csak annyiban szól a holnapról, hogy Ángel becsajozott, helyben maradna, Eduardo pedig egymaga folytatja a vándoréletet. De a csatát megnyerték, ami kezdetnek és példázatnak sem rossz.</p>
<p>Nehéz és fájdalmas átlépni a jól begyakorolt beszariság árnyékát? Persze, hogy az, alighanem a film címe is erre utal, az eredete bibliai, Szent Tamás apostol nem hitt Krisztus feltámadásában, meg kellett fogdoznia a sebeit, hogy tényleg ő tért-e vissza - a spanyol kifejezést az ujjal sebbe nyúlkálásról leginkább a magyar sebfeltépéssel rokon értelemben használják: fájdalmas dolgok említésekor.</p>
<p>Eduardo és Ángel darabja pedig (Mirando por la ventana) kicsit sem volt forradalmi: ablakon kibámuló pasik kommentálják, a kortárs standupokhoz, esetleg a középkori farce-ok vásári komédiásaihoz illő aktualizálással és rögtönzéssel, amit maguk körül észlelnek. Voltaképpen ezt simán lehet monológban is művelni, ha már Eduardo magára marad. Lecchit amúgy is a magányosság ábrázolójának ismertük meg nemrég az <a href="http://cineargentino.blog.hu" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Una estrella y dos cafés</a> bizarr szerelmi háromszögében.</p>
<p>Ez a film pedig itt nézhető meg:</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="640" height="391" src="https://www.youtube.com/embed/Op1xufwKlUE" frameborder="0" allow="autoplay; encrypted-media" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F10%2F02%2Fszinhaz_az_egesz_tanulsagok_kezdo_forradalmaroknak_el_dedo_en_la_llaga%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F10%2F02%2Fszinhaz_az_egesz_tanulsagok_kezdo_forradalmaroknak_el_dedo_en_la_llaga%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F10%2F02%2Fszinhaz_az_egesz_tanulsagok_kezdo_forradalmaroknak_el_dedo_en_la_llaga%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Színház az egész: tanulságok kezdő forradalmároknak. El dedo en la llaga"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/10/02/szinhaz_az_egesz_tanulsagok_kezdo_forradalmaroknak_el_dedo_en_la_llaga#comments"><img class="item_ctp" src="https://cineargentino.blog.hu/rss/image/post/id/14273753" border="0" /></a><br /></p>
standup
farce
Darío_Grandinetti
Alberto_Lecchi
0
argentin mozi
https://cineargentino.blog.hu
https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/1324_pel_02des1.jpg
https://cineargentino.blog.hu/2018/09/23/tiz_kicsi_kanos_neger_los_que_aman_odian
Tíz kicsi, eléggé kanos néger az Orient expresszen. Los que aman, odian
2018-09-23T19:15:34+02:00
2018-09-23T19:15:34+02:00
cruz del sur
https://blog.hu/user/1273724
<p><img src="https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/losque.jpg" alt="losque.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p>Mindenki ismert ilyen lányt. 15-35 éves, talán kicsit több, ha jóban van a biológiával vagy a plasztikai sebésszel. Alapvetően érző lelkű ribanc, gyakran kompenzál valami súlyosabb traumát. Szeretet- és figyeleméhes. Nem feltétlenül nimofán, a hódítás élteti, ha akarna - sokszor igenis szeretne -, sem képes leállni. Gyűlölöd, akár azét mert a versenytársad, akár azért, mert az áldozatává váltál. A krimik egyes számú kliséje, hogy valaki kimaxolja a gyűlöletet, és végez vele. <a href="https://www.imdb.com/title/tt3864934/?ref_=ttfc_fc_tt" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Los que aman, odian</a> (2017, Alejandro Maci).</p>
<p>Amíg nem tudtam, hogy amit nézek, az egy krimi, akkor is biztos voltam benne, hogy Mary (Luisana Lopilato) a vesztébe rohan. Eléggé sokáig drámanak tűnik a mozi: Enrique Hubermann, a középkorú orvos (<a href="https://www.imdb.com/name/nm0289856/?ref_=tt_ov_st_sm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Guillermo Francella</a>) felejteni utazik egy eldugott hotelbe, ahol azonban az egyik vendég történetesen éppen a felejteni remélt asszony, aki viszont így remek alkalmat talál folytatni kíméletlen játékát, Enriquével is, vagy bárki mással: a sógorával éppúgy, mint akár egy alig kamasz kisfiúval, a háziak rokonával. Meg még azzal, aki szembe jön.</p>
<p>Mary különös halálával derül ki, hogy a mozi krimi, illetve több: celluloid emlékmű a Legnagyobb Bűnügyi Regényeknek. A film során lekerül a polcról - az egyik főhős olvassa, a másik a spanyol fordítója - <a href="https://moly.hu/konyvek/dashiell-hammett-a-maltai-solyom" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A máltai sólyom is, </a>amit a bűnügyi regények rajongói kb az etalonnak tartanak. A helyzet maga pedig: a világtól elzárt tengerparti hotel a negyvenes években, ami egy homokvihartól még elérhetetlenebbé és elhagyhatatlanabbá válik, összezárva egymással megannyi, elfojtottan gyűlölködő, felsőközéposztálybeli gyanúsítottat - annyira klasszikusan Agatha Christie, hogy ennél jobban nem is lehetne. <a href="https://www.goodreads.com/book/show/2146620.Los_que_aman_odian" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Az eredeti regény</a> szerzőpárosa, csak úgy, mint a filmesek, magasra tették a mércét, de megugorták, a sztorival legalábbis: a krimik brit ősanyja elégedetten csettintene.</p>
<p>Magam is csak azért találtam ki a megfejtést a végefőcím előtt, mert annak idején, a nyomasztó iskolás kötelezők helyett (és persze jóval a Harry Potter-őrület előtt) végigolvastam az A.Ch.-összest. Amúgy kicsit sem magától értetődő. (Nem mondom el, ne félj tovább olvasni!)</p>
<p>A helyszínválasztás is alighanem a tisztelgés része: <a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Ostende_(Argentina)" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Ostende, úgyis mint argentin fürdőváros</a> az Atlanti-óceán partján, Buenos Airestől kicsit délre, amit azonban már alapítói is <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Oostende" target="_blank" rel="noopener noreferrer">a belgiumi Ostende</a> ikerpárjának szántak. Belga, mint Hercule Poirot, Agatha Christie zseniális nyomozója.</p>
<p>A nevetséges bajusz és egyéb Poirot-s klisék eléggé visszaköszönnek Hubermann doktor outfitjében - csakhogy Poirot-t, leszámítva plátói kötődését <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Vera_Rossakoff" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Rossakoff grófnőhöz</a>, nem szerelmes hódítóként ismerjük, sokkal inkább mint a bizarr külső <em>ellenére</em> pengeéles logikájú nyomozót. Hubermann doktor valóban segít a falusi sheriffnek megfejteni a rejtélyt, de azért alapvetően ő mégis Mary egyik, méghozzá koránt sem plátói szeretője. Ez így azonban nekem nagyjából elképzelhetetlen - a démoni szépség és a komikusra maszkírozott öreg piperkőc, nem mondom, hogy nem létezhet ilyen, de nehéz feldolgozni (miközben az égetően égszínkék szemű Francella a maszkmester szorgos munkája nélkül voltaképpen akár figyelemre méltó jelenség lehetne, el kell hinned kedves Olvasó, akkor is, ha eddig csak az <a href="https://cineargentino.blog.hu/2017/11/12/popec_netfix-mozi_kozkivanatra_el_secreto_de_sus_ojos" target="_blank" rel="noopener noreferrer">El secreto de sus ojos</a>-ban láttad őt alkoholproblémákkal kűzdő ügyészként).</p>
<p>A <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Whodunit" target="_blank" rel="noopener noreferrer">whodunit-játékot</a> mindazonáltal szerintem abszolválod te is, föltéve, hogy rendesen készültél az Agatha Christie-összesből. A film pedig:</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="640" height="360" src="https://www.youtube.com/embed/A-tbZlaZj6g" frameborder="0" allow="autoplay; encrypted-media" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F09%2F23%2Ftiz_kicsi_kanos_neger_los_que_aman_odian%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F09%2F23%2Ftiz_kicsi_kanos_neger_los_que_aman_odian%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F09%2F23%2Ftiz_kicsi_kanos_neger_los_que_aman_odian%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Tíz kicsi, eléggé kanos néger az Orient expresszen. Los que aman, odian"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/09/23/tiz_kicsi_kanos_neger_los_que_aman_odian#comments"><img class="item_ctp" src="https://cineargentino.blog.hu/rss/image/post/id/14256573" border="0" /></a><br /></p>
krimi
inspiráció
Luisana_Lopilato
Ostende
Guillermo_Francella
Alejandro_Maci
Agartha_Christie
whodunit
0
argentin mozi
https://cineargentino.blog.hu
https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/losque.jpg
https://cineargentino.blog.hu/2018/09/16/lugares_comunes
Lex pokol. Lugares comunes
2018-09-16T22:09:09+02:00
2018-09-16T22:09:09+02:00
cruz del sur
https://blog.hu/user/1273724
<p><span><img src="https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/1789.jpg" alt="1789.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p> </p>
<blockquote>
<p><span>"A világosság ajándék és büntetés. Minden benne van a szóban: a fényesség Lucifertől ered, a lázadó angyaltól, a gonosz szellemtől. Csakhogy Lucifernek hívják az Esthajnalcsillagot is, a legfényesebbet, amelyik először bukkan fel az égen, és utoljára tűnik el. A fényesség Lucifertől ered, az ő neve a lux+ferre, a fényhozó, a fény birtoklója, fényt áraszt, lehetővé teszi a belső víziókat, a magunkba fordulást. A jó és a rossz, minden együtt. A megvilágosodás fájdalom, az egyetlen élvezet, amit nem lehet megismerni, az egyetlen dolog, ami távolról hasonlít az örömre (...)".</span></p>
</blockquote>
<p> </p>
<p>A legjobb értelemben vett legvallásosabb film, amit láttam, a Biblia-feldolgozások vagy Zefirelli-féle <a href="https://port.hu/adatlap/film/tv/napfiver-holdnover-fratello-sole-sorella-luna/movie-1775" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szent Ferenc-giccsparádék</a> a fasorban sincsenek. Egy kényszernyugalmazott, hajlíthatatlan jakobinus-baloldali irodalomtanár (<a href="https://www.imdb.com/name/nm0527002/?ref_=tt_ov_st_sm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Frederico Luppi</a>) utolsó hónapjai a gazdsági válság idején. <a href="https://www.imdb.com/title/tt0329330/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Lugares comunes</a> (2002, Adolfo Aristarain).</p>
<p>Fernando egyetemen tanít irodalmat leendő tanároknak.Utolsó óráján elengedi a tanárbácsis attitűdöt: leveti a zakót, cigit kér a hallgatóktól, rágyújt, kiül az asztal szélére és életstratégiát kínál:</p>
<blockquote>
<p>"Egy gyerek sem lesz jobb attól, hogy tudja, mikor született Cervantes. Megtanítani őket gondolkodni - ez legyen a céljuk. Hogy a diákok kételkedjenek, hogy tegyenek föl kérdéseket. Ne a válaszaik alapján ítéljék meg őket. A válasz sosem az igazság, az igazság mindig relatív. (...) Van egy küldetés, amit szeretném, ha teljesítenének. Amit senki sem vár el önöktől, de én azt remélem, hogy maguk, mint tanárok elvárják majd saját maguktól: <strong>ébresszék fel a diákjaikban a világosság fájdalmát. Korlátok és könyörület nélkül.</strong>"</p>
</blockquote>
<p>Maga is író: miután kiderül, hogy elvesztette az állását, szociális munkás feleségével felszámolják nagyvárosi/nagypolgári otthonukat, vidékre költöznek önellátni és írni.</p>
<p>A tanár írásaival végig narrálja a cselekményt. Központi gondolata a fény, a fényesség, úgyis, mint tudás, illetve maga Lucifer, a Gonosz, de tevékeny kétkedő is az - sokat beszél róla, kicsit hasonlóan, mint a nemrég posztolt <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/08/26/xxx_el_lado_oscuro_del_corazon" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Subiela-mozi </a>költő főhőse. Büszke, erősjellemű, elvhű ember: a Gonosz pedig többször próbára teszi - az én hitem szerint éppen azért, mert kemény ember: értékesebb préda a csúszómászóknál.</p>
<p>Először Fernando Spanyolországban élő burzsoá fia szállítja a kísértést: éljenek a szülők náluk és velük, habzsidőzsi. Bárpultnál vesznek össze, Fernando sarkosan, emelt hangon válaszol, első körben túl érdesnek is tűnik a visszavágás, hiszen, mondhatjuk, hogy a fia csak segíteni akart, ám ő lehordja minden haszontalan kispolgárnak, aki szar komputeres kütyükkel házal, az írói tehetségét pedig veszni hagyta.</p>
<p>Ha viszont föltesszük, hogy az öreg tanárnak kevés dolog fontos, mint jakobinus büszkesége, máris érthetőbb a vita, és az is, hogy miért nem fogadja el a felkínált kényelem alamizsnáját, s áll inkább be a munkakeresők hosszú sorába, az esélytelenek közé. Mennyire fontos a számára a szabadság-egyenlőség-testvériség ideája? Új lakóhelyüknek, <em>Isten háta mögötti</em> tanyájuknak házszáma nincs, hiszen utcák sincsenek arrafelé, mégis kiszögezi a francia trikolorra írt dátumot a bejáratra: 1789.</p>
<p><em>"Nekünk fontos ez a dátum"</em> - magyarázza Fernando felesége, Liliana (<a href="https://www.imdb.com/name/nm0760093/?ref_=ttfc_fc_cl_t2" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Mercedes Sampietro</a>) az értetlenkedő falusi intézőnek.</p>
<p>Második kísértés egy szépasszony, okos és művelt könyvtáros, de Fernandónak a hűség szintén megkerülhetetlen parancsolat. Furcsa, hogy a harmadik akadályt éppen Liliana, a társa támasztja: hitelre volna szükségük az üzletük beindításához, Liliana nehezen győzködve rábírja Fernandót, hogy mégis emelje meg a telefont, és fogadja el, hogy fia fog intézni nekik kölcsönt Spanyolországban.</p>
<p>A film nem a kompromisszumnak becézett megalkuvás példázata, ellenkezőleg. Ahogy a férfi azzal, hogy felhívta a fiát és <em>kért</em> tőle, elbukott, majd fizikailag sem tartja magát többé - az üzenet nem vidám, még ha jó is látni, hogy párja, miután magára marad, nem hogy Európába, de a városi kényelembe sem tér vissza. Azt mondjuk nem vágom, hogy miért érzek ebben áldozatvállalást, amikor nekem, ha választanom kellene: tanya, szépséges természeti környezet vs városi nyüzsi, utóbbit érezném áldozatnak, de sokfélék vagyunk, kár, hogy ezt a filmesek nem mindig veszik figyelembe. </p>
<p>A film egészben <a href="http://www.cinemar.com.ar/pelis/lugares-comunes.htm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">itt megnézhető</a>, mielőtt pedig mutatnék előzetest, hadd idézzem a számomra legkedvesebb gondolatot, rengetegszer jutott eszembe nekem is ilyesmi, amikor kényszerűen haza(?)-tértem valahonnan, ahol pedig jobb volt lenni:</p>
<blockquote>
<p>"Utazásból visszatérve az embernek van egy titkos reménye, hogy valami csoda folytán a dolgok megváltoznak, de elég csak egy rövid időt eltölteni az utcán, és ez a remény szertefoszlik minden érzéstelenítés nélkül."</p>
</blockquote>
<p>Nekem már a repülőtéren, úgynevezett honfitársakkal a checkinpultnál állni is elegendő a reménytelenség-érzéshez, utcára kihaladásról pedig még szó sem esett.</p>
<p><br /><span></span></p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="640" height="480" src="https://www.youtube.com/embed/xXQJbhcsAyI" frameborder="0" allow="autoplay; encrypted-media" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F09%2F16%2Flugares_comunes%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F09%2F16%2Flugares_comunes%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F09%2F16%2Flugares_comunes%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Lex pokol. Lugares comunes"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/09/16/lugares_comunes#comments"><img class="item_ctp" src="https://cineargentino.blog.hu/rss/image/post/id/14243561" border="0" /></a><br /></p>
válság
kivándorlás
Frederico_Luppi
Adolfo_Aristarain
0
argentin mozi
https://cineargentino.blog.hu
https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/1789.jpg
https://cineargentino.blog.hu/2018/09/12/el_camino_de_san_diego
Focibálvány-imádók zarándoklata. El camino de San Diego
2018-09-12T09:13:08+02:00
2018-09-12T09:13:08+02:00
cruz del sur
https://blog.hu/user/1273724
<p><img src="https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/el-camino-de-san-diego-91148b4f-4222-446c-b432-a85a39a9fa7-resize-750.jpg" alt="el-camino-de-san-diego-91148b4f-4222-446c-b432-a85a39a9fa7-resize-750.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p>Az első argentin film, amit láttam, fene tudja, mennyi éve először - ő tehet mindenről:) Ahogy a <a href="https://cineargentino.blog.hu/2017/10/21/kamchatka_es_mi_ez_a_blog" target="_blank" rel="noopener noreferrer">bemutatkozó posztban</a> írtam, random spanyolul beszélő mozikat nyomogattam a Youtube-on, hogy ne felejtsek el mindent, amit nagy nehezen betápláltam, itt, a falumban mondjuk úgy, hogy szerény lehetőség adatik gyakorolni. Nem állítom, hogy nem láttam azóta (vagy akár azelőtt is) <em>jobb</em> filmet, de hogy ez valami teljesen más lesz, mint a szokásos instant videó-élmény, az eléggé eldőlt kb az első tíz percben. <a href="https://www.imdb.com/title/tt0865438/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">El camino de San Diego </a>(2006, Carlos Sorín).</p>
<p>Más: amennyiben hiányoznak (?) az akciók, a történet majdnem-mindennapi, afféle abszurddá, meseivé színezett mindennap, ami éppen a közép-európai szemnek ismerős: hogy mást ne mondjak, a <a href="https://www.imdb.com/title/tt0081363/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Sörgyári capriccio</a> orditozó Pepin bácsija sem jön szembe nagyobb eséllyel, mint Tatí Benítez (<a href="https://www.imdb.com/name/nm2388444/?ref_=ttfc_fc_cl_t1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Ignacio Benítez</a>), a fiatal, háromgyerekes észak-argentin (a csodaszép, de nagyon szegény Misiones-ba való) őserdei favágó, akit igazából egyvalami érdekel: a labdarúgás, közelebbről pedig Diego Maradona. Még a kislánya születésekor is arról győzködte az anyakönyvvezetőt, hogy simán hívhatják Diegónak vagy legalább Diegának a bébit. A hátára, a feszt viselt "szent" tízes mez alá "életnagyságban" fel is varratta a 10-est.</p>
<p>Ők: Pepin bácsi és/vagy Tatí valóban nem jönnek szembe a Dob utcában, de ha komolyan átgondoljuk, bármelyik szomszédunk lehet Pepin bácsi vagy Tatí is akár, csak kellő szeretettel és humorral, illetve némi fantáziával kell elmesélni a sztorijukat. Azt hiszem, valami ilyesmi miatt szippantott be rögtön az #argentinmozi.</p>
<p>Tatít a szimpla futballőrülete nem tenné különlegessé, pláne nem Argentínában - volt már focifetisiszta sztori, emlékezzünk: <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/02/18/tavol_felcsuttol_papeles_en_el_viento" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Papeles en el viento</a> -, de azzal, hogy fogja magát, nekivág a többezer kilométeres útnak Buenos Aires felé, csak mert látta a tévében, hogy bálványa szívrohamot kapott, na ezzel azért kitűnik a tömegből. Ajándékot visz neki: jókorka szobrot, Róla mintázva, amit maga faragott ki egy fa gyökeréből.</p>
<p>Eddig ál-dokumentum volt a brazil határ melletti őserdő életét és lakóit szép képekkel és autentikus, amennyiben nem profi színész, hanem valódi <em>misionero</em> beszélő fejekkel bemutatva, innentől viszont afféle mese, Tatí utazása a film. Road-movie, mint Sorín korábban már posztolt filmje, a 2002-es <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/02/26/historias_minimas" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Historias mínimas</a> úgyszintén számos remek amatőr színész bevonásával. Utóbbi több szereplő története, valamennyiüket a véletlen sodorja egy irányba a déli Patagóniában (hahó, errefelé Északon van meleg és őserdő, és Dél felé zordul az éghajlat, nem nézek senkit hülyének, tudok róla, hogy tanultunk a déli félteke bonyodalmairól, elnézést, mégis időről időre magamat is emlékeztetnem kell rá). A Historias mínimas elvarratlanul hagyja a sztorikat, pillanatképek az utazók életéből, az El camino de San Diego ellenben komplett történet: Tatí elhatároz, gyakorlatilag egy fillér nélkül belevág, és ... (nincs spoiler, bár lehetne, hiszen sztori sincs, ugye).</p>
<p>Tatí faékegyszerű fiúka - <em>"nem erősségem ez az írásdolog"</em>, mondja, amikor fel kellene címkéznie a szállítmányát -, de jóságos, akárcsak a népek, akikkel találkozik - a már ismert road movie-szabályok szerint. Brazil kamionos, útlezáró agrártüntetők, vak sorsjegyárus, néhány pap és egy-két kurva: csak, hogy a Diego = minimum szent, de helyben méginkább Isten alapvető összevetésen túl is legyen értelme a címadásnak. El camino, azaz <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Jakab-%C3%BAt" target="_blank" rel="noopener noreferrer">El Camino</a>, továbbá San Diegóról sem nehéz a további asszociáció a talán legismertebb zarándoklatra, a spanyol Szent Jakab-útra. Túlzás-e? Talán igen, de hogy blaszfémia lenne, azt cáfolnám. </p>
<p>A film egészben íme, hátha te is addikt leszel:</p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="640" height="360" src="https://www.youtube.com/embed/qL8ozDe8MtU" frameborder="0" allow="autoplay; encrypted-media" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F09%2F12%2Fel_camino_de_san_diego%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F09%2F12%2Fel_camino_de_san_diego%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F09%2F12%2Fel_camino_de_san_diego%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Focibálvány-imádók zarándoklata. El camino de San Diego"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/09/12/el_camino_de_san_diego#comments"><img class="item_ctp" src="https://cineargentino.blog.hu/rss/image/post/id/14235397" border="0" /></a><br /></p>
road_movie
Maradona
Carlos_Sorin
Misiones
0
argentin mozi
https://cineargentino.blog.hu
https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/el-camino-de-san-diego-91148b4f-4222-446c-b432-a85a39a9fa7-resize-750.jpg
https://cineargentino.blog.hu/2018/09/02/xxx_una_estrella_y_dos_cafes
Lányos zavar. Una estrella y dos cafés
2018-09-02T16:46:57+02:00
2018-09-02T16:46:57+02:00
cruz del sur
https://blog.hu/user/1273724
<p><img src="https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/unaestrella.jpg" alt="unaestrella.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p>Romantikus film volt már? <a href="https://cineargentino.blog.hu/2017/12/02/nehezjellemu_luzerek_szep_szerelme_el_mismo_amor_la_misma_lluvia" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Volt,</a> de nagyon régen. Ideje újra, tessék.</p>
<p>Jelentkezzen, aki nem volt tinédzserként legalább egyszer - többé-kevésbé reménytelenül, viszont halálosan - szerelmes idősebb tanárába/tanárnőjébe, edzőbe, esetleg egy, az átlagosnál vonzóbb szomszédba/szomszédasszonyba, szülők barátjába satöbbi. Biztos van, aki megúszta, én nem tartozom közéjük.</p>
<p>Aki megúszta, megfosztotta magát a szenvedés élményétől is, pedig, bár akkor, ott nem ezt érezted, hanem a háborgó lelkedet, ami éppúgy fájt, mint egy fizikai sérülés, de hasznos tapasztalat, rá kellene tenni a bakancslistára, pont mint a berúgást és/vagy egyéb tudatmódosítást, a viszonzott, beteljesült "felnőtt" szerelmet és a punkzenét.</p>
<p>Aki viszont fölháborodva Btk-lóbálásba kezd, ha kiderül: a film, <a href="https://www.imdb.com/title/tt0496699/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Una estrella y dos cafés</a> (2006, Alberto Lecchi) egy 13 éves falusi lány és egy harmincas, közepesen menő építész kapcsolatáról szól, egyrészt megnyugodhat, bár spoiler: még utalás sincsen semmiféle nem helyénvaló történésre. Márquezt pedig az illető inkább ne olvasson, ott van pl., hogy csak egyet mondjak, <a href="http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2017-04-29+10%3A00%3A00/gabriel-garcia-marquez-a-szerelemrol-es-mas-demonokrol" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A szerelemről és más démonokról</a>, maga a pedofil fertő, fúj. </p>
<p>Estela (<a href="https://www.imdb.com/name/nm1703563/?ref_=ttfc_fc_cl_t8" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Marina Vilte</a>) már nem gyerek, de még nem felnőtt nő, ennek az élethelyzetnek minden beilleszkedési nehézségével. <a href="https://www.tripadvisor.co.hu/Tourism-g664067-Purmamarca_Province_of_Jujuy_Northern_Argentina-Vacations.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Purmamarcában</a> él, ami viszont a szerencséje, nézegessétek a linkelt képeket, lejön, hogy miért mondom. Az Argentína északi részén lévő magashegyi falu világörökségi helyszín, a koloniál stílusú házikókat körülölelő, érctartalmuk miatt színes hegyek révén turistacsapda is kicsit - régi tervem csapdába esni itt, tán majd egyszer -, mivel azonban nekünk sajnos nagyobb az esélyünk meglátogatni a szentendrei skanzent, már csak a helyszín miatt is jó választás a film. </p>
<p>Carlos (<a href="https://www.imdb.com/name/nm0667282/?ref_=ttfc_fc_cl_t6" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Gastón Pauls</a>), az elméletben Buenos Aires-i, de a válófélben lét miatt már egy ideje a közeli megyeközpontban, Jujuyban élő építész építési telket keres Purmamarcában befektetők megbízásából. Így ismerkedik meg Estelával, aki a turizmusból élő helyiek szokása szerint segíti az odavetődőket. </p>
<p>Tudja-e, ha igen, mikor vette észre Carlos, hogy Estela beleszeretett? Nem lett volna illendőbb és egyben empatikusabb is nagyobb távolságot tartani ebben az esetben? Vagy annyira elfoglalt a saját lelki válságával, hogy nem marad ideje végiggondolni, csak élvezi a helyzetet? Viszonozza is esetleg a lány érzelmeit, csak a közeledésben meggátolja a társadalmilag konszenzusos életkori tabu? - ezekre a kérdésekre nincs biztos válasz, ahogy Carlos felesége (<a href="https://www.imdb.com/name/nm0317725/?ref_=ttfc_fc_cl_t5" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Ariadna Gil</a>) mondja, <em>"nem vagy te rossz ember, mégis nagy fájdalmakat okozol másoknak"</em>. "Helyzeten", amit Carlos élvezni látszik, értve: beszélgetések, kávézgatás, kirándulások, csillagnézés a sivatagban - nos, némelyik szituáció akalmas rá, hogy reményt ébresszen abban, aki mindenképpen szeretne reménykedni.</p>
<p>Miközben Carlos valóban nem rossz ember - hogy "jó" volna, az sem derül ki, sodródóféle inkább -, aki ellenben valóban remek minőségű személyiségnek tűnik, az Ana, a felesége, aki rajtaütésszerű látogatásra érkezik, nyomban leveszi, mi a helyzet. Nem hogy nem hisztizik, ellenkezőleg: afféle "nő a nőnek" okossággal vígasztalja Estelát. Carlos és Estela között nem létezhet kapcsolat - volt már itt mozi efféle ősi tilalmas viszonyról: nevelőapa és mostohalány szintén beteljesületlen szerelméről: <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/03/31/tiltott_szerelem_la_campana" target="_blank" rel="noopener noreferrer">La Campana,</a> igazán durva dolgok tabutémában pedig itt nézhetők/olvashatók: <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/04/29/csaladba_nem_ut_a_mennyko_nieve_negra" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Nieve negra</a> -, Carlos és Ana között kellene, hogy létezzen, mégsem működik.</p>
<p>Voltaképpen három magányos ember sztorija a film. Mindannyian megérdemelnének egy hepiendet bármilyen leosztásban, de nem jön össze.</p>
<p>A mozi gyengéjének érzem, hogy <em>(vigyázz, lényeges tartalom következik!)</em> Esetlának mégis jut valami falusi udvarló a végére, lehet, aki klasszik romantikára vágyik, örül a fordulatnak, szerintem viszont túlzottan szájbarágja a társadalmilag kívánatos üzenetet: aki még kislány, járjon csak a <em>korban (és szociálisan!) hozzáillő</em> fiúkákkal, az a világ rendje etc. Simán ki lehetne maxolni pedig a szenvedést ilyen esetben, ha a kapcsolat annyira fontos, hogy filmet kell róla készíteni, megérdemel tíz percnél hosszabb gyászt is. Szerintem.</p>
<p>Szokásom kalaplengetni az argentin mozi gyerekszínészein és amatőrein, ez most sincs másképp, Mariana Vilte nagyszerű művész. Ahogy <a href="https://www.lanacion.com.ar/814038-alberto-lecchi-apuesta-a-los-sentimientos" target="_blank" rel="noopener noreferrer">itt olvasom</a>, a rendező, Alberto Lecchi felfedezettje, egy korábbi rövidfilm forgatásán ismerkedtek meg Purmamarcában, az a mozi az <a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/08/09/anita_700" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Anita című filmben feldolgozott AMIA-merényletről</a>, az egyik áldozat helyi rokonságáról szólt. <em>"Lecchit elbűvölte a kép, Mariana személyisége és a történetek, amiket hallott a lánytól ott-tartózkodásuk idején. Így született az Una estrella y dos cafés", </em>írja a La Nación cikke. Izé. Ha ez valóban így történt, már pedzegetem, miért idealizálja a forgatókönyv Carlos, az építész karakterét. De ahhoz is föl kell nőni, hogy ennyi rosszhiszem összegyűljön az emberben:)</p>
<p>A <a href="http://www.cinemar.com.ar/pelis/una-estrella.htm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">teljes film itt megnézhető</a>, az előzetes pedig:</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="640" height="480" src="https://www.youtube.com/embed/47YJ8zVndlo" frameborder="0" allow="autoplay; encrypted-media" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F09%2F02%2Fxxx_una_estrella_y_dos_cafes%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F09%2F02%2Fxxx_una_estrella_y_dos_cafes%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F09%2F02%2Fxxx_una_estrella_y_dos_cafes%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Lányos zavar. Una estrella y dos cafés"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/09/02/xxx_una_estrella_y_dos_cafes#comments"><img class="item_ctp" src="https://cineargentino.blog.hu/rss/image/post/id/14217621" border="0" /></a><br /></p>
romantika
tabu
Purmamarca
Gastón_Pauls
Alberto_Lecchi
Mariana_Vilte
0
argentin mozi
https://cineargentino.blog.hu
https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/unaestrella.jpg
https://cineargentino.blog.hu/2018/08/26/xxx_el_lado_oscuro_del_corazon
A Halál és a fiúka. El lado oscuro del corazón
2018-08-26T23:34:52+02:00
2018-08-26T23:34:52+02:00
cruz del sur
https://blog.hu/user/1273724
<p><img src="https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/ellado3.jpg" alt="ellado3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> </p>
<p> </p>
<blockquote>
<p>Kicsit sem érdekel, hogy a nők mellei olyanok-e mint a magnóliák vagy mint az aszalt füge. A bőrük őszibarck-e vagy smirgli. Úgyszintén totál hidegen hagy, hogy hajnali lehelletük afrozidiákum vagy rovarírtó inkább. Kész vagyok elviselni, ha az orruk első helyezést nyerhet a sárgarépakiállításon. Csakhogy! - és ebben hajthatatlan vagyok, nem bocsájtom meg nekik semmilyen ürüggyel sem, ha nem tudnak repülni.</p>
</blockquote>
<p>Tényleg ez lenne a legmacsóbb mondás az egyetemes filmművészetben, <a href="https://www.infobae.com/teleshow/infoshow/2016/12/26/la-escena-machista-mas-recordada-del-cine/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">ahogy ez a kritika írja</a>? Jaj, dehogy. A recenzens totális félreértésben van, még akkor is, ha a fenti idézet többször is ismétlődik, mindannyiszor, amikor a főhős, a random szex utáni csömörben megnyomja az éjjeliszekrényén található gombot, a franciaágy átellenes oldala bebillen, és a vonatkozó hölgy eltűnik a sűllyesztőben. <a href="https://www.imdb.com/title/tt0104662/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">El lado oscuro del corazón</a> (1992, Eliseo Subiela)</p>
<p>Heló, kedves kritikus kolléga, ez a szöveg éppen a húspiaci macsóság ellentéte. Oliverio (<a href="https://www.imdb.com/name/nm0334882/?ref_=ttfc_fc_cl_t1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Dario Grandinetti</a>), vagabund költő a szerelmet keresi, meglehetősen intenzíven, a "repülés" perszehogy jelent falrengető orgazmust, de a lélek repülését is, éppen, mint a már posztolt Subiela-moziban, a <a href="https://cineargentino.blog.hu/2017/11/18/szelid_noi_porno_no_mires_para_abajo" target="_blank" rel="noopener noreferrer">No mires para abajo</a>-ban, amikor a fiú-főhős szex közben messzi idegen városok képeit látta.</p>
<p>A nő, akit Oliverio keres, aki tud repülni, létezik, egy montevideói prosti személyében (<a href="https://www.imdb.com/name/nm0050807/?ref_=ttfc_fc_cl_t2" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Ana Ballesteros</a>). Csakhogy, mint minden életművészt, Oliveriót bensőséges, félelemmentes viszony fűzi a Halálhoz (<a href="https://www.imdb.com/name/nm0346485/bio?ref_=nm_ov_bio_sm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Nacha Guevara</a>), a titokzatos szépasszonyhoz is, akivel flörtöl, de akivel olykor megalázóan - macsómódra! - viselkedik, ám aki mégis kéretlen követi mindenfelé, újra, meg újra felbukkan az életében. De egyelőre nem csábítja magával, viszont mellette marad akkor is, amikor a Nő, Aki Tud Repülni (mégis, mármint a tudása ellenére is) repülőre száll Európa felé, és amikor a tovább folytatott szerelemkeresés veszélyes - és kifejezetten feminista, de nincs spoiler pont a slusszpoénról, bocsánat - fordulatot vesz.</p>
<p>Ennyi lenne a sztori, de már tudhatjuk, hogy Subiela mozijaiban, ha nem is másodlagos a meseszerű, ősi és frissen kieszelt jelképekkel átszőtt történet, de nem fontosabb, mint a képek (látvány) és más művészetek egysége, leginkább, sőt ebben a filmben talán méginkább, mint más mozikban, a költészet. Oliverio költő ugye, öreg cimborája szobrász, aki leginkább genitáliákról készít alkotásokat, és aki kommunaszerű életközösségben él francia akcentussal beszélő nyelvtanár barátjával és számos szeretőikkel. Az összes szereplő közül Ana, a prosti az egyetlen akinek van munkája - bocs, a Halálnak is van, lám, csak a nők dolgoznak itt is, dehogy macsó ez a film -, és aki egyáltalán fontosnak tartja, hogy munkával szerezzen pénzt. Oliverio leginkább koldul: például verseket szaval a pirosnál álló autók sofőrjeinek, esetleg afféle Cyrano módjára bértollnokoskodik a Río de la Plata partmenti sétányán lacikonyhát vezető séfnek: ő a versekkel csajozni tud, cserébe vacsorát szervíroz a három bohém cimborának.</p>
<p>A gyakran dialógus helyett is szavalt versek alapvetően latin-amerikai XX. századi klasszikusok, például az uruguayi <a href="https://www.imdb.com/name/nm0070709/?ref_=ttfc_fc_wr1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Mario Benedetti</a> művei. Itt például szerelmes levélként szolgál Benedetti <a href="https://www.poemas-del-alma.com/no-te-salves.htm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">No te salves</a> című verse (Hajdrák Tímea magyar fordításában <a href="http://hajdraktimea.blogspot.com/2009/03/mario-benedetti-ne-allj-meg.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">itt olvasható,</a> a poszt pedig folytatódik a videó alatt, el ne fuss).</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="640" height="360" src="https://www.youtube.com/embed/YLGWrv5BU6w" frameborder="0" allow="autoplay; encrypted-media" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p> </p>
<p>A teljes filmet <a href="https://play.cine.ar/INCAA/produccion/486/reproducir" target="_blank" rel="noopener noreferrer">megnézheted itt</a> (már marketingoltam többször az INCAA oldalát, reggelj, oszt mozizz jogtisztán, remek minőségben, hajrá).</p>
<p>Elképzelhető, hogy megosztó lehet a néhol vicces, máshol fennkölt szűrreál, ráadásul a kicsit sem rövid mozinak a 2 óra, én azonban meglehetősen kedvelem Subiela filmjeit (volt is már, lesz is majd még), ha olykor nem is értem, mert talán nem is lehet, vagy csak éppen én nem vagyok eléggé elvont, akkor is gyönyörködtet, de általában érteni vélem: a film+művészet kifejezésben nem véletlen szerepel a "művészet" szó, ez itten _az_, tényleg nem kell megijedni. Külön üdítő jelenség, hogy a saját emelkedett üzenetét sem veszi túl komolyan a Mester, helyi értékén kezeli például a költészet úgynevezett hatalmát, ami a pirosnál gőgösen kiadott baksisokban és kifőzdés sülthúsban mérhető, esetleg kikötői kabarék bárpultjánál lehet kábítani vele a felsőkategóriás kurvákat.</p>
<p><em>"Labdám, mit földobtam a parkban/</em><span><em>Nem hullt a földre még."</em> (<a href="http://frasesparawasap.blogspot.com/2005/07/poem-dylan-thomas-should-lanterns-shine.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Kálnoky László fordítása</a>) Az idézet az Olivierióhoz hasonlóan bohém walesi bárd, Dylan Thomas Ha a lámpák égnek (Should lanterns shine) című verséből való, az idézet <a href="http://frasesparawasap.blogspot.com/2005/07/poem-dylan-thomas-should-lanterns-shine.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">spanyol fordítását</a> Subiela a film mottójává tette. Ha már Dylan, méghozzá Thomas, akár kölcsönözhette volna a (talán) legismertebb versét is (Libor Zoltán ford.). <a href="https://www.magyarulbabelben.net/works/en/Thomas%2C_Dylan-1914/And_death_shall_have_no_dominion/hu/42095-A_hal%C3%A1l_uralma_v%C3%A9get_%C3%A9r" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A halál uralma véget ér.</a></span></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F08%2F26%2Fxxx_el_lado_oscuro_del_corazon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F08%2F26%2Fxxx_el_lado_oscuro_del_corazon%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fcineargentino.blog.hu%2F2018%2F08%2F26%2Fxxx_el_lado_oscuro_del_corazon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Halál és a fiúka. El lado oscuro del corazón"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://cineargentino.blog.hu/2018/08/26/xxx_el_lado_oscuro_del_corazon#comments"><img class="item_ctp" src="https://cineargentino.blog.hu/rss/image/post/id/14203949" border="0" /></a><br /></p>
Eliseo_Subiela
szűrreál
Darío_Grandinetti
Dylan_Thomas
0
argentin mozi
https://cineargentino.blog.hu
https://m.blog.hu/ci/cineargentino/image/ellado3.jpg