argentin mozi

Tilosban. La campana

2018. március 31. - cruz del sur

  Soha, de soha nem olvasok többé filmismertetőt, mielőtt belefognék a mozizásba - persze, hogy hiábavaló fogadalom, mint a másnaposan elhatározott absztinencia, mert hogyan másképpen választanék? Például a fim alá kommentelők megjegyzései alapján. Ebben az esetben például sokkal bölcsebb…

Tovább

Az én testem, az én döntésem. Paulina

  Ha a jó film az, ami elgondolkodtat, akkor a Paulina jó film. Egy hete láttam, azóta tipródom a megfejtésen: tisztelni, sajnálni vagy jól seggbe rúgni kellene inkább a főhőst. Kezdetben a harmadik megoldás volt a kedvemre való. Aztán rájöttem, hogy alighanem csak a neuronjaimat pazarlom a sok…

Tovább

Még a Holdon is seggfej a szomszéd. El hombre de al lado

  Ha mindenkinek idióta a szomszédja, akkor vajon hol laknak a normális emberek? Úgy látszik nem csak engem foglalkoztat a kérdés. El hombre de al lado (2009, Mariano Cohn, Gastón Duprat). Na de melyikőjük a seggfejebb? Erre nehéz a válasz. Kezdetben a néző, akit kergetett már őrületbe a feje…

Tovább

A transzvesztíta jótündér. Mía

  Az előző posztban ámuldoztam éppen, hogy micsoda parádés gyerekszínészeket látni az argentin mozikban. Pedig akkor még nem ismertem Maite Lanatát. Az akkor 11 éves kislányt, aki egy kb pont 11 éves kislányt alakít. Az erősen viselkedészavaros Juliát, akinek öngyilkos lett az anyja, az apja komoly…

Tovább

Munkásököl, vasököl. El oso rojo

Nataliának nincs szerencséje a pasikkal. Az exe, gyermeke apja rablógyilkosságért ült, frissen szabadult, a jelenlegi élettársa pedig állástalan, eladósodott szerencsejátékfüggő. Innen szép nyerni.  Hát nyerni történetesen nem nyer nyilván, de legalább nem is veszít, igaz, mit is veszíthetne, bár…

Tovább