argentin mozi

Kérjük, vigyázzanak értekeikre. Nueve reinas

2018. április 22. - cruz del sur

9.jpg

Oké, hölgyeim és uraim, akkor itt a második nagyonhíres film. Az Oscar-díjas El secreto de sus ojos már megvolt, ugye, és ahogy azzal, ezzel is zavarban vagyok egy kicsit. Mert profi munkák, remek színészekkel, de, vessetek bár a mókusok elé, nekem mégsem a legnagyobb kedvenceim.

Kinek mi a célja persze a mozizással, ha elsősorban a szórakozás, akkor mindkettő remek választás, sokkal jobb, mint a hasonló műfajú divatfilmek. Én viszont féltem az időmet, agyzsibbasztónak simán ott a Netflix egészen remek sorozatokkal, a mozifilmtől, ahogy a művészetektől általában azt várom, hogy minimum adjon gondolkodnivalót, esetleg változtassa is meg a nézőt (katarzis lenne a helyes kifejezés). Az El secreto legalább a felszínen kínált valami hasonlót (lásd halálbüntetés vs tényleges életfogyt humanitása, avagy a privátszálon: létezik-e felmelegített boldogság, level2 azoknak, akik nem a Lokálból, hanem mondjuk a HVG szellem rovatából szeretnek könnyengyorsan instantművelődni), de sajnos a Nueve reinas (2000, Fabián Bielinsky) ennyit sem virít.

Viszont szórakoztató, fekete komédia, amiben, szintén nagyon erős az argentin mozi (vö. pl. Tiempo de valientes, a zseniálisan vicces Relatos salvejes vagy amiből még nem volt poszt, de biztosan lesz, az 1985-ös Esperando la carroza sat és sat), miközben sajnos nem mer az lenni, ami: "csak" komédia, ragaszkodik a társadalmi üzenethez, ami ezúttal a gazdasági válság volna, bankcsőddel és csődbankkal, sorban álló szerencsétlen betétesekkel. Kár szerintem, mert a sztori megállna magasztosabb tartalom nélkül is, sőt. Nem érezném úgy például, hogy a válság beemelése relativizálja, hogy a két főhős, Marcos (Ricardo Darín) és Juan (Gastón Pauls) mégis csak pitlák csalók, még csak nem is a Caballos salvajes Robin Hood-szerű népi betyárjai.

A sztori feszes, az egymás mellé csapódó profi (Marcos) és a tehetséges tanonc (Juan) 24 óráját mutatja be, autótörős üldözéses jelenetek nélkül is izgalmas krimi.

El tudják-e sózni sokért egy milliomos üzletembernek a kamu bélyegkollekciót vagy sem? - kb ezt járja körül, egy percre sem unalmasan, sőt, minden fordulatról kiderül, hogy illúzió, átverés, hiszen profi illúzionistákkal van dolgunk. Kéne, hogy a kezüket figyeljük, de, mint az itt-a-pirosnál, hiába is tennénk, úgyis át lennénk verve: ez derül ki a filmvégi váratlan fordulatnál (is). 

A teljes filmet mindjárt illesztem befelé, nagyon jó, hogy angol felirattal, ami ritkaság sajnos - az van, hogy nem csak a spanyolul egyáltalán semennyit nem értőknek hasznos (nekik naná), de lehet, másoknak is, nekem például, szégyen vagy sem, de néha rá kellett pillantanom, nem igazán könnyen érthető a szöveg, márpedig egy krimiben eléggé el lehet veszni, ha nincsen meg minden pontosan. Nem a filmminőség, hanem (talán) a szlengek miatt, vagy csak én hüjülök, még az is lehet:( Aki ellenben rajongója a ríoplatai tolvajnyelvnek, sőt esetleg az is érdekli, hogy a filmben vissza-visszatérő chorro szónak van-e köze az eléggé hasonló hangulatú magyar/cigány csóróhoz, bátran klikkoljon az El Mexicano nyelvtanblogra, ez alatt a poszt alatt éppen ezt a kínzó kérdést tárgyaltuk ki a kommentszekcióban a bloggazdával, jó szórakozást!

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://cineargentino.blog.hu/api/trackback/id/tr8113855104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.