Ötletem sincsen, miért komédiaként tartják számon. Hosszú, 2 óra 23 perces film, de többször kell szomorkoni rajta, mint nevetni. Nevetni legfeljebb azon, hogy a sztori akár mifelénk is játszódhatna: gazdasági válságba süllyedt, elfelejtett kisváros valaha szebb napokat látott munkásnegyedében. Luna…

A film, ami után némán dülöngélsz egy darabig, keresgéled a stáblista alatt hallott zenét (Palabras para Julia, Liliana Herrero előadásában), amitől, ha lehet, még alaposabban befordulsz.  Pedig mi történt? A mozi, ahogyan az argentin mozik egy tekintélyes része, a legutóbbi katonai diktatúráról…